Ismét vendégposzt következik, Nagy Imre billentyűzetéből ...

A mai nap elérhetővé vált a parlament törvénytervezete a devizaadós problémák jogi megoldásával kapcsolatosan: 

http://www.parlament.hu/irom40/00465/00465.pdf

Mivel a csoportunkban ( https://www.facebook.com/groups/devizashitelremegoldasvan/ ) sokan félreértelmeztek egyes dolgokat, ezért nézzük át tüzetesen. Avagy tények és félreértések:

Megmentés?

Nagyon alapvető probléma, hogy - ismét - nem nevezzük nevén a gyereket. Megmenteni azt kell, aki az általa elérhető lehetőségből már kicsúszott, saját erejéből a dolgokat nem tudja megoldani. Ekkor - alapvetően nem járó - plusz jogokat és/vagy erőforrásokat biztosít a közösség a számára, hogy az adott helyzettel meg tudjon bírkózni. 

Nézzünk egy példát: Tücsök és Hangya jó szomszédok. Mind a ketten hasonló házban laknak, egymás mellett. A Tücsök csak zenélget és nem foglalkozik a házával, míg a Hangya a maga szorgos voltán biztosítást köt a házra. Egy szép nyári napon földrengés rázza meg Bogárfalvát, és mind a két állatkánk otthona összedől.

Ha a bogárközösség összefog és a Tücsöknek újraépíti a házát, akkor beszélhetünk "megmentésről", hiszen jogilag senki sem lett volna kötelezhető arra, hogy segítsen. 

Ellenben a Hangya házának újjáépítésének a finanszírozása a Hangya esetében a Biztosító szempontjából kötelező (hiszen erre is kiterjedt a szerződés) A Biztosító jog szerint szolgáltat és nem "megment". Jog szerint a hangyának ez jár. Morálisan és erkölcsileg is nagyon csúnyán nézne ki, ha a Biztosító ebben az esetben azt mondaná, hogy örüljön a hangya, mert most jól "megmenti" őt a cég, avagy milyen jól jár Hangya Úr, hogy "kedvezményeket" kap.

Ezen példázat úgy vonatkozik a mi, devizaadós, esetünkre, hogy mi az elmúlt 3 évben is minduntalan arra hivatkoztunk, hogy ezen szerződések több sebből véreznek, a jog szerint: tisztességtelen az árfolyamrés, jogtalan az egyoldalú kamatemelés ilyen fajta megoldása, jogtalan a kezelési költség és semmis az egész szerződés.

Azzal, hogy a kormány a mellékelt törvényt benyújtja, nem kegyet gyakorol és alapvetően nem járó plusz juttatásokat ad a devizaadósoknak, hanem jogot szolgáltat.

Ezért mereven vissza kell utasítani azt, hogy itt "megmentésről" van szó, mivel ami történik, az a törvények által garantált jogok használata.

Mit mond a törvénytervezet?

A főbb pontok:
- a bankoknak az árfolyamrést át kell számolniuk minden szerződésben, mivel az tisztességtelen
- a bankoknak az egyoldalú kamatemelést is át kell számolniuk a szerződésben, ha annak tisztességtelenségét nem vitatják
- ha a bank vitatja a tiszteletlenséget, akkor az államot be kell perelnie és bizonyítania kell, hogy az általa megadott paraméterek elégségesek és kielégítik az EU jogi normákat (ez kb 90 napot vesz igénybe)
- a bizonyítási teher a bankon van
- a végrehajtások, behajtások leállnak, ameddig ez a procedúra nem zajlik le
- azon elindult perek, amelyek az árfolyamrést és az egyoldalú kamatemelést támadják leállnak, ameddig a bank pere ezek tisztességtelenségéről nem záródik le.

Mit NEM mond/miben nem határoz a törvénytervezet?

- A pereket nem szünteti meg.
- Nem teszi érvényessé és megtámadhatatlanná a szerződéseket.
- Aki perelni akar és ezeken túl egyéb támadási felületet akar perelni, az továbbra is megteheti (pl THM, kölcsön összege, futamidő, stb ...)

Mi a kormány stratégiája?

Ebben az ügyben a kormány biztosra játszik. Bár érzésre eléggé ambivalens, mivel ezt a témát nem jogalkotással, hanem korábban a PSZÁF/MNB ellenőrzéseivel, illetve később a főügyész közérdekű perindításaival kellett volna rendezni. Ha tendencia lassú is, az irány már jobb.  

Ez a harc lesz a végső?

Nem. A jelenlegi állás a következő:

1. Árfolyamrés - tisztességtelen.
2. Egyoldalú kamatváltoztatás - vélelmezetten tisztességtelen. (Nem nagyon várható, hogy érdemben ezt bármely bank meg tudja védeni)
3. Kezelési költség tisztességtelen - most indulnak az ügyek, valószínűleg a Kúriáig fognak eljutni.
4. Szerződés teljes semmisség - ez valószínűleg az EU (Luxemburg, Strasbourg) bíróságai elé fog kerülni, mert a jelek alapján a Kúria ebben nem akar/tud állást foglalni. Dr. Kriston 500 szerződése már 2013. Karácsonyán átadásra került, értékelésük idén év végén várható.

Az látható, hogy ez a törvénytervezet egyelőre félúton van a jogilag megfelelő megoldás felé. Az itt történő megállás és az esetlegesen "felturbózott devizatőke" érintetlenül hagyása olyan feszültségeket hagynának a rendszerben, amelyek később polgárháborúba torkolnának. Így a jelenlegi kormánynak elemi érdeke kell hogy legyen, hogy ezen szerződéseket a semmisségig juttassák el. (Mindig lesznek olyanok, akik képesek és akarnak az EU bíróságig eljutni a szerződésükkel. Ha ők nyernek ott, akkor sokan megkérdezik majd, hogy mennyire "jártak jól", ha a jelenlegi árfolyamon forintosítják a szerződésüket? Stb ...)

Tárgyal az adósokkal a kormány?

Vélhetően nem. Legalábbis a prominens devizaadós-vezérek (Barabás Gyula, Dr. Dantesz Péter, Dr. Várhelyi Tamás, Dr. Lázár Dénes, Dr. Kiss-Gáll Éva, stb.) irányából nem jött jelzés annak kapcsán, hogy a Kormány megkereste volna őket. Pedig ők azok, akik a legtöbb pert viszik és kapcsolatban vannak 12000 fős csoportunkkal is (link fentebb)

A megkeresés hiánya azért is szomorú, mivel az adósok is szeretnék rendezni ezt az állapotot, megfelelő jogi és tapasztalati háttér van mögöttük és megfelelő képviselőket tudnak küldeni egy ilyen megbeszélésre.

Mi lenne az elfogadható megoldás?

A jelenlegi elfogadható és jogból következő megoldás az lenne, ha minden egyes szerződést semmisségből kiindulva újraszámolnának. Azaz a kapott pénzből levonnák az eddig bármilyen jogcímen befizetett összegeket. Az új tartozásra pedig a bank egy teljesen új, forintszerződést állapítana meg BUBOR+2%-al. 

Így a bank az ügyfeleit nem veszíti el és hosszabb távon gondolkodva nem is jobban megéri neki.

Mi van azokkal, akiknek ez a megoldás túl későn jön?

Egyedül az ő esetükben indokolható a "megmentés" szó használata. Az ő esetükben ténylegesen kell valamilyen szociális háló, hogy ne essenek ki véglegesen a társadalom szövetéből. De a legtöbb esetben biztosítani kell(ene) az adósoknak azokat a jogokat, amelyek alapján - jogosan! - eljuthatnak a semmisségig és az utána fennmaradó tartozásukat önerőből fizethessék ki (vagy oldhassák meg).

Banki veszteség

Ehhez csak pár gondolat:
- senki nem tartott a bankok fejéhez fegyvert, hogy ilyen "minőségű" szerződéseket adjanak ki a kezükből
- amikor - most már kimondhatóan - jogtalan összegeket vasaltak be az adósoktól, akkor persze jó volt a bankoknak
- ha lottózom és a hétvégén nem nyerem meg a 2 milliárdot, akkor hivatkozhatom-e arra, hogy 2 milliárdos veszteségem lett?

Nagy Imre