Ma ismét vendégszerzőnk, Nagy Imre miniszterelnök-jelölt-aspiráns gondolatait olvashatjátok! Fogadjátok szeretettel! (A témát itt beszéljük tovább: https://www.facebook.com/groups/devizashitelremegoldasvan/ )

Három év, több százmilliós perköltség és legalább 4000 eltékozolt, öngyilkosságba menekült élet után végre elértünk egy ponthoz, amikor a bankok tovább már nem takarózhatnak azzal, hogy ezek makulátlan, szeplőtelen szerződések, melyek az igazság üllőjén, a bölcsesség kalapácsával, az EU szakértelmével lettek kovácsolva.

Itt az idő, hogy egy pillanatra megálljunk és összefoglaljuk azt, hogy mit tudunk és milyen további kelepcék várnak ránk. Megpróbálom a posztot nem túlzsúfolni jogszabályokkal :)

Mi is az a fogyasztói szerződés?

A fogyasztói szerződést szabatosan úgy fogalmazhatjuk meg, hogy olyan szerződés, amelynél egy adott cég egy adott termékét vagy szolgáltatását adja el olyan magánszemélynek, aki azt "felhasználja". Jellemző erre a szerződésre, hogy a szerződések szövegezése uniform, azaz szinte minden egyes fogyasztónál ugyanaz (csak a nevek és egyéb számadatok cserélődnek), illetve hogy a fogyasztó nincs (és nem is lehet tisztában) a termék minden összetevőjével.

A fogyasztási szerződések esetén ugyanis a terméket előállítónak kell azt szavatolnia, hogy az eladásra kínált termék és szolgáltatás a vonatkozó iparági szabványnak megfelel. Ráadásul ezt a vonatkozó állami felügyeletnek rendszeresen ellenőriznie kell(ene).

Például az ELMŰ a fogyasztási szerződésében garantálja, hogy a konnektorból mindig 230V jön (bizonyos tűréshatárral, adott frekvenciával). Ezt akkor is be kell tartania, ha a fogyasztó nincs tisztában az elektromosság, feszültség és frekvencia fogalmával. Ha ezen tartományból kilép és emiatt elektromos eszközök tönkremennek, akkor az ELMŰ-nek vállalnia kell a felelősséget.

Másik példánk legyen a sör. Ha A Tesco-ban ilyet vásárlunk, akkor nem gyakran látni mobil labort maga után húzó, nagy pofával kommentelő trollt, hogy minden egyes termékből mintát vegyen és azt ott helyben összetevők, nyomelemek, baktériumok, vírusok és egyebekkel kapcsolatosan elemezzen. Ugyanis itt mindenki megbízik abban, hogy az adott termék gyártója a vonatkozó jogszabályokat betartja (azaz nem kerül pl. metilalkohol vagy fagyálló a sörbe), illetve az ÁNTSZ azonnal lecsap, ha olyan, egészséget veszélyeztető étel kerül ki a polcokra, amelynek nem lenne szabad. 

Mi, fogyasztók, amikor az adott sört leemeljük a polcról és azt kifizetjük a kasszánál, akkor kvázi fogyasztói szerződést kötünk a termék gyártójával. Még ha ott helyben nem írunk alá húsz oldalas szerződést, a törvények és szabályozások vonatkoznak ránk (ki kell fizetni), és a gyártóra (be kell tartani az előírásokat) és az ÁNTSZre (az előírt szabályoknak megfelelően a gyártót ellenőriznie kell, szükség szerint büntetni vagy engedélyét bevonni).

A deviza alapú hitel fogyasztói kölcsönszerződés

Amikor Magyarországon az emberek a deviza alapú kölcsönöket felvették, akkor nem hogy ugyanolyan, hanem jóval szabályozottabb fogyasztói kölcsönszerződést írtak alá, mint amit a fentebbi példában említettünk. 

Az EU fogyasztóvédelmi törvényei a következőket mondják ki (13/93/EEK):

A banknak joga van kamatot szedni és az adóssal szemben eljárni (azaz a törvény a bankoknak plusz jogokat biztosít), amennyiben ezen fogyasztói szerződések megfelelnek az ÖSSZES olyan kritériumnak, amelyet a törvény megemlít: a szerződésnek tartalmaznia kell a kölcsönösszeget, a törlesztőrészletek számát és értékét, a visszafizetés gyakoriságát, a futamidőt, a THM-et, ha egyoldalúan változtatható a szerződés, akkor a változtatás okait (azoknak a felektől függetlennek, objektívnek, szimmetrikusnak kell lennie és egyértelműen meg kell határozniuk, hogy mely esetben és mennyivel változtatják meg a szerződés paramétereit), szerepelnie kell minden költségnek (pl. árfolyamrés), stb...

AZONBAN

.. ha a bank által a fogyasztóval kötött szerződés a fentebb említett paramétereket nem, nem jól vagy csak részben tartalmazza, akkor ez a törvény a bankoktól elveszi a plusz jogokat és a fogyasztók pártjára áll: teljesen semmissé teszi ezen szerződéseket.

Miért? Kérdezhetnénk ... az európai jogalkotó úgy állapította meg, hogy a bankok túlhatalommal rendelkeznek az adósokkal szemben, így ha a bíróság a szerződést tetszés szerint módosíthatná, akkor a bankokat semmi sem kényszeríteni arra, hogy megfelelő szerződéseket írassanak alá a fogyasztókkal. Előfordulhatna olyan eset, hogy a bank kiszór 0%-os kamatú hiteleket, majd három hónappal a megkötés után 20%-ra emeli a kamatot. (Mintha a Tesco-ban a sör a polcon még 50 forint lenne, de a kasszánál már 300!) (Oh, wait! Mintha már láttam volna ilyet valahol ...) Ha a bíróság előtt korlátlan mértékben lehetne ezen szerződéseket javítani, akkor az egész fogyasztóvédelem fabatkát sem érne, hiszen a bank ráér pereskedni: ideje és pénze is van bőven. Az a maroknyi ember, aki perel és bíróság elé kerül, kap egy átírt szerződést, lehet még rosszabb feltételekkel. Semmi sem kényszerítené a bankot a korrekt ügymenetre.

A fentiek miatt az EU szabályozás NAGYON kemény. Azt mondja, hogy ha a legapróbb hiba is van a szerződésben, akkor az semmis. Nem javítható. Ki kell dobni.

Milyen hibákról van szó az esetünkben?

A legtöbb szerződésben a kölcsön összege sincs feltüntetve, ami önmagában semmisségi ok! Emellett a kamat módosítását eredményező okok is csak fel vannak sorolva, közöttük rengeteg olyan, ami miatt nem is lehetne emelni ... pl, a banki alkalmazottak bére vagy hirdetési költségek. Belátható, hogy ezekre a banknak ráhatása van és se nem etikus, sem pedig jogszerű ezen indok alapján emelni.

A Kúria legutóbbi (2/2014 PJE) döntése alapján ráadásul kimondta, hogy az árfolyamrés egy tisztességtelen költség és helyette az MNB árfolyamot kell alkalmazni, visszamenőleg. Ez annyit tesz, hogy minden egyes szerződésben, ahol eddig valamennyire jó volt a THM, most már garantáltan elromlik, ami ugye megint egy semmisségi ok.

Jegyezzük meg, ezen szerződések az EU jog szerint nem javíthatóak. A magyar igazságszolgáltatás próbálja befoltozni őket.

Mit mondtak eddig a bankok?

Az elmúlt három évben a több ezer bírósági perben, egyéb megkeresésben és levelezésben szinte az összes bank azt állította, hogy ezek a szerződések makulátlanok, szeplőtelenek és mindenben megegyeznek a hatályos jogszabályoknak.

Annak ellenére tették ezt, hogy bekértünk több külföldi banktól (még a magyar bankok anyabankjaitól is) jelzáloghitel ajánlatokat. Érdekes módon azokban a szerződésekben a kamat mindig referenciához kötött volt és a kamatemelés indoka nagyon precízen le volt írva (pl.az adott ország "KSH"-ja által megadott, dec 31-i inflációs adattal kötelező korrigálni a kamatot) Azokban  szerződésekben semmilyen gumicsont, korlátlan kamatváltoztatási lehetőség nem volt.

Három éven keresztül kértük, kérleltük a bankokat, hogy egy kicsit gondoljuk már át a szerződéseket, mert ez így nem lesz jó. Felhoztuk a megoldásokat, kitúrtuk a jogszabályokat és mondtuk a bankoknak, hogy el tudjuk vinni a semmisségig a dolgokat, így jobb, ha közösen találunk megoldást.

A bankok ebben nem voltak partnerek.

Mit tesz most a Bankszövetség?

Most, hogy az első nagyobb csatát megnyertük a Kúria tegnapi döntésével (2/2014) a Bankszövetség már "jogtechnikai" megoldásért lobbizik. Olyan megoldásért, amelyben a bankok, az állam és az adósok közösen viselnék ennek a terheti.

Sajnos rossz hírem van a Bankszövetség számára. Mivel ezen szerződések pontosan az elégtelenül megfogalmazott, így a fentebb említett követelményeknek nem megfelelő pontok miatt dőlnek meg tízezrével, ezért az ebből adódó teljes felelősséget - a jogszabályok értelmében - a bankoknak kell viselniük.

Jelen felállásban az összes szerződésre a semmisség kimondása az egyetlen vállalható és jogszerű út.

Nem csak az árfolyamrés jár vissza!

Hogy megértsük a fogyasztóvédelmi törvény súlyosságát (és helyén tudjuk kezelni a Bankszövetség és a kormány "mentőcsomagját) tudnunk kell, hogy a semmisség hogy számolódik!

Ha a bankok csak a jogtalanul beszedett árfolyamrést adnák vissza, akkor az nem érinti a szerződéshez kötődő "virtuális tartozás" értékét, illetve az eddig bármilyen jogcímen befizetett összegeket.

Ha egy szerződésre a semmisség kimondásra kerül, úgy az eddig BÁRMILYEN jogcímen befizetett összeget le kell vonni a bank által FOLYÓSÍTOTT forint összegből és ez képzi az új tartozást. (Az, hogy ezekre hogyan és miként kell kamatot fizetni, még nem tisztázott. Egyesek szerint a kölcsönös teljesítés miatt nem kell, mások szerint MNB alapkamatot kell fizetni ezekre. De nem szabad elfeledkezni az önálló zálogjog után a bankok részéről fizetendő kamatról sem!)

Hogy egy példát hozzunk fel: ha valaki 2008-ban felvett 5 millió forintot és 4-et utalt vissza a banknak, akkor jelenleg a bank kb 9-et kér tőle. Ha CSAK az árfolyamréssel korrigálnánk - ami tetszene a Bankszövetségnek - akkor az új tartozás kb 7.4 millió lenne.

Ha azonban a semmisség megállapításra kerülne az adott szerződésnél, akkor az adós új tartozása kb 1M Ft (egymillió) lenne.

S ez csak egy nagyon szimpla 5 milliós hitel.

Ugye hogy "aprópénz"? Hogy "felesleges perelni..."?

Volt-e CHF?

Igazából mindegy. Semmis szerződés esetén ezt nem kell és nem is szükséges vizsgálni. Úgy képzeljük el, hogy a sörünkben egy patkány úszik. Belátható, hogy népegészségügyi szempontból erősen kifogásolható ez. A gyártó ilyen esetben összerakhatja az összes kezét, ha annyival megússza, hogy ideiglenesen le kell állítania a termelést (Kínában a gyerektápszerek "okosba" történő adalékolásáért egészen sok ember kivégeztek már!).

Ha nem figyelt oda és olyan terméket állított elő, ami nem felelt meg a szabványnak, akkor a termeléskiesés az ő problémája.

Az belátható, hogy nem megoldás, hogy ha minden sörösüvegben patkány van, akkor a gyártó egyenként kihalássza a patkányokat az üvegből és EGYÁLTALÁN a polcon hagyja.

A mi esetünkben is, a szerződés semmissége a szerződésből következik, az aláírás pillanatában már fennáll. Semmisség esetén pedig az adósnak indifferens, hogy a bank CHB-ből vagy denevérfülből állította elő az átszámítást. Mindegy. Az adósnak sem kell tekintettel lennie a bankra. Arra a bankra, amely eddig átnézett rajta és nem törődött vele. Csak zaklatta.

A Kúria érvényben akarja tartani a szerződéseket

Igen. A tegnapi határozatban is ismételten ennek adtak hangot. Arra hivatkoznak, hogy az adósnak rövid távon nagyobb megterhelést jelent, ha egy összegben kell visszafizetnie a tartozását. (Ami ugye ordas nagy csúsztatás, mivel lehet, hogy rövid távon 3 milliót kell csak kifizetnie, míg az életben tartással és a szerződés jogellenes foltozásával meg 27 milliót ... melyik is jobb?)  Azonban ismételten jegyezzük meg, hogy a fentebb említett EU szabályozás azt is kimondja, hogy kérdéses esetekben azt a megoldást kell választani, amely a fogyasztó számára kedvező. Márpedig az, hogy egy adott adós számára mi a kedvezőbb megoldás, azt a Kúria nem tudja eldönteni. Csak az adós!

Ha az adós perel, akkor nyilatkozhat úgy is, hogy a semmisségre saját érdekében hivatkozik és neki kedvezőbb megoldás az, ha a szerződés semmissé válik. Ez egyébként a Kúria indoklásában is olvasható, ahol azt írják, hogy az esetek nagyobb részében ez az adósnak problémát okoz. Az adós bátran hivatkozhat a Kúria indoklására azzal, hogy ő a Kúria által implicite említett kisebbséghez tartozik, amelynek a semmisség kimondása jobb.

Bankcsőd? Államcsőd?

Virtuális pénzekről beszélünk. A bankok itt nem veszteséget könyvelnek el, hanem a hibás termékek miatt nem tudják beszedni az általuk remélt plusz profitot. Ennyi erővel minden hétvégén be lehetne perelni a Szerencsejáték Rt-t, hogy nem nyertük meg a lottó ötöst, pedig már számítottunk rá és fejben el is költöttük. 

A bankok ismerték a törvényeket és a játékszabályokat - s azokat érdekes módon tőlünk nyugatabbra minden szerződésnél be is tartottak. A bankok ismerték ezen törvényeknek nem megfelelő szerződések következményeit. Tudták, hogy mi lehet a hazárdírozásuk következménye.

A jognak és törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkoznia. A bankok sem bújhatnak ki a fogyasztóvédelmi törvények alól azt hajtogatva, hogy a bankrendszer fontosabb mint az emberek.

AZ ÁLLAM AZ EMBEREKÉRT VAN ÉS NEM A BANKOK JÓLÉTÉÉRT!

Ha az elmúlt három évben a bankok etikusnak és jogszerűnek tartották kifosztani az embereket, elvenni a házukat, reményüket és életüket, akkor miért nem tartják etikusnak azt, ha most - hogy az igazság lassan a felszínre kerül - most a bankoktól vegyünk vissza mindent? 

Milyen gazdasági motorról beszélünk ott, ahol például az AXA 2010 óta NEM hitelez? 

A bankok is - nagyon leegyszerűsítve a dolgot - ugyanolyan gazdasági szereplők, mint például a Rózsika Bt. Csak kicsit nagyobbak. De ahogy korábban is meg lett fogalmazva, a törvény rájuk is vonatkozik.

Ha egy bank nem a törvényeknek megfelelő szerződést adott ki a kezei közül, akkor azért - a törvények értelmében - csak saját maga tartozik felelősséggel. Ha túl sok ilyen szerződés van, akkor bedől. 

A bíróság és a jog nem mérlegelhet. Nem menthet fel senkit, még egy bankot sem a törvények betartása alól az, hogy esetleg becsődöl vagy egy kicsit megrázza az ország gazdaságát. A tettekért vállalni kell a felelősséget! Ha egy bank, - az EU-ban nagyon durván szabályozott - meghatározott fogyasztói hitelek miatt be tudja dönteni a gazdaságot, akkor ott nagyon időszerű lenne már megkérdezni a PSZÁF-ot és az MNB-t,hogy HOL VOLTAK EDDIG???

Mit tehetnének a bankok?

A Bankszövetség pánikszerű "csak ne perelhessék az adósok a bankokat" hozzáállása helyett a leggyorsabban úgy oldhatná meg a problémát, hogy a semmisségből kiindulva minden bankkal újraszámoltatná a teljes tartozást. (Emlékezzünk: teljes semmisség esetén csak az utalt pénzek vannak) Így a felesleges csűrés csavarások (CHF, árfolyamok, stb) kikerülnek a képből. Az így kiszámított tartozásra pedig az ügyfélnek új, BUBOR-hoz kötött kamatú forinthitelt ajánl fel.

Így az ügyfelek is megmaradhatnak az adott banknál (vagy esetleg jobb és jogszerű konstrukciókat ajánló bankhoz mehetnek át) és a leírások sem egyszerre jelentkeznek nála (a plusz kártérítési perekről nem is beszélve).

Természetesen minden esetben kell biztosítani azt a lehetőséget, hogy az adott adós az új tartozását egy összegben kifizethesse.

A teljes újraszámolás és újraszerződés 2-3 hét alatt lebonyolítható lenne. 

Miért nem választhat mást a kormányzat a semmisségen kívül?

Egyszerűen azért, mert az EU Fogyasztóvédelmi törvények alapján egy tagállam (jelen esetben hazánk) szigorúbb törvényeket hozhat, de engedékenyebbeket nem. Emellett nem lehet olyan jogszabályt vagy törvényt hozni - a Bankszövetség nagy bánatára - hogy a fogyasztók jogait korlátozza, főleg a szerződéssel kapcsolatos perben.

Ha a kormány ismételten elmismásolja a "megoldást", akkor azzal azt éri el, hogy lesz egy maroknyi ember, aki nem fél attól, ha Luxemburgig vagy Strasbourgig kell mennie, hogy kimondják az igazát. Amikor ezek az emberek visszatérnek és bemutatják, hogy igazából nem 5%-al kellett volna hogy csökkenjenek a tartozások, hanem 85%-al, akkor itt robbanni fog a bomba. Képletes és valódi értelemben is. Az emberek akkor fognak rádöbbenni, hogy ismét át lettek verve.

A nagy kérdés, hogy ez a felismerés még ebben a ciklusban lesz-e vagy sem. Tudomásunk szerint 2013 Karácsonya előtt egy EU petíció íródott, amelyhez 500 ember adta a nevét és a szerződését. Ezen szerződések idén ősszel már az EU megfelelő plénuma elé kerülnek és előbb vagy utóbb ezekről valamilyen határozat születik. Mivel az EU bíróság előtt rengeteg olyan döntés van, amely kimondja, hogy ezen szerződésekbe nem lehet beleírni, nem lehet módosítgatni mert az a fogyasztóvédelmi törvények kiüresedését okozzák. Kimondják azt is, hogy mely esetben semmisek ezek a szerződések. Így erre az 500 szerződésre is hasonló sors vár. Vajon azokra a Bankszövetség és az akkori kormány mit fog reagálni? Az állampolgárok ily módon történő kijátszása minek számít a Btk szerint?

517 vs10

Az EU-ban megközelítőleg 517 millió ember él. Ebből 10 milliónál kevesebben Magyarországon. A magyar deviza alapú kölcsönszerződések jelenleg már hazán határain toporognak. Most még a Kúria, a Bankszövetség és a Kormány együttes erővel semmissé teheti ezeket, arcvesztés nélkül.

Ha ezek az ügyek az EU szintre elkerülnek - márpedig ezt az előbb említettek nem tudják megakadályozni - akkor az EUnak nem nagyon van más lehetősége, mint ezen szerződéseket semmissé tenni. Nem csak azért, mert a fogyasztóvédelmi törvényekből ez következik, hanem azért is, mert ha másképp döntetnének, akkor azzal precedenst teremtenének arra, hogy az ilyen "hanyag" szerződések az EU más országaiban is elterjedhessenek.

Az EU egy nagyítóval alig látható, 10 milliós magyar pénzpiac miatt nem fogja bedönteni az 507 millió emberes pénzpiacát.

Az EU tudja, az adósok tudják, a Bankszövetség tudja, Orbán Viktor kimondta, hogy ez egy hibás termék. Ez nem fertőzheti meg az EU piacokat. Ilyen egyszerű az egész.

Lopj sört!

A Bankszövetség jelenlegi álláspontja, hogy az ezen hibás termék következményeit és terheit az adósok, bankok és az államok egyaránt vállalják olyan, mintha az ember betörné a Tesco kirakatát, kivinne pár bevásárlókocsi sört. Majd mikor elkapták, visszaadna egy kocsi sört és elkezdene egyezkedni, hogy a kirakatot a Tesco vezetősége, a rendőrség és ő állják. No és persze felejtsük el minden egyéb retorziót.

A bankok ismerték az 1985-ös Westpac ügyet, aminél ugyancsak CHF-el (és USD-vel) csaltak tőrbe több tízezer ausztrál gazdát. Ha utánaolvasunk a témának, akkor ugyanaz a forgatókönyv rajzolódik ki, mint amit a napjainkban átélünk. A bankok nem mondhatják azt, hogy erre még nem volt precedens.

Az okozott kárért, fenyegetésért, zaklatásért pedig mindenkinek számot kell adnia. (Btk 373)

Ha sört lopunk és elkapnak, akkor ne nekünk álljon feljebb! Tessék emelt fővel viselni a büntetést is! (Ha már eddig lehetett élvezni a jogtalanul beszedett pénzeken vásárolt luxust!)

S még valami, ha Kovács Levente arra apellál, hogy az adósoknak is ki kell venniük a részüket a teherből, akkor ezúton üzenem neki: EDDIG pontosan CSAK az adósok vették ki a részüket. Mi már megtettük a részünket, most a Bankszövetségen a sor. 

Illetve, kedves Kovács Levente ... nem igazán találtam semmilyen olyan nyilatkozatot, amelyben méltánytalannak nevezte volna bármelyik olyan Kúria döntést, amelyben a banknak kedvezőbb döntés született. Akkor miért nem ágált a Kúria döntése ellen?

Ne feledje, a Lannisterek devizaadósok mindig megfizetik az adósságukat. De most Önök vannak soron!

Banki alkalmazottak

Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy a Hpt 46 alapján a banki ügyintézők is elővehetőek ezen szerződésekkel kapcsolatosan. Főleg azok, akik az elmúlt 3 évben állandóan zaklatták az adósokat. Hiszen tudták, jelezték nekik, hogy ezen szerződésekkel valami nincs rendben. Nekik is le kellene vonni a tanulságokat.

Nekik is meg kell érteniük, hogy egyetlen munkavállaló sem takarózhat azzal, hogy majd a bank elviszi a balhét ha baj van, addig viszont azt és úgy mondhatnak a telefonban, az ajtóban állva, ahogyan akarnak. Mert ez esetben lehetne csinálni egy maffia Kft.-t megtenni főnökének egy életfogytos fegyencet és onnantól kezdve az alkalmazottak szabadon gyilkolhatnának, hiszen bár embert ölni bűn, de majd a Kft-t kell felelősségre vonni.

Az elmúlt három évben rengeteget hallottuk azt, hogy "minek írtuk alá", a "fejünkhöz fegyver volt fogva", stb ... most mi is ugyanezt kérdeznénk a banki alkalmazottaktól. Mert nekik sem kötelező ott dolgozni, ahol. Viszont ha ott dolgoznak és részt vesznek a jogtalan követelések behajtásában, az adósok zaklatásában, miközben az adósok nagy része kézzel lábbal tiltakozik és bizonygatja, hogy nem jogszerű amit a bank kér, akkor abban már az ő felelősségük is benne foglaltatik. Főleg úgy, hogy elvileg meg kellene tagadniuk a munkát, ha jogsértést tapasztalnak. Márpedig ha egy ügyintéző már az 500. adós felhívásán van túl és már ezerszer olvasta az adósok levelét, amelyben a hitelsikerek.hu-ra feltöltött jogerős, másodfokú ítéleteket ismertetik, akkor nehezen hihető és nem életszerű, hogy az ügyintézőben nem merül fel az, hogy esetleg az adósoknak igaza van.

Barabás Gyulát idézve: "Mi szóltunk" és "Senki nem megy sehova!" Most már ...

Közjegyzők, kártérítések

Utolsó gondolatként emlékezzünk meg a közjegyzőkről. Itt nagyon egyet lehet érteni a Jobbik állásfoglalásával, hogy a közjegyzőségre ilyen formában nincsen szükség. A közjegyzők 50.000-170.000 Ft körüli összegekért ellenjegyeztek olyan szerződéseket, amelyek most már úgy tűnnek, hogy olyan lukasak, mint az ementáli sajt. S ezen szerződések alapján lesznek azonnal végrehajtatva, kilakoltatva emberek.

Trollok, kemény legények

Csak érdekességképpen megemlítem, hogy a Kúria döntést követően valahogy elmaradtak a nagyszájú trollkommentek, hogy de hát aláírta, fizesse, stb... érdekes ... amikor a Legfelsőbb bíróság kimondja, hogy ezek a hitelek bibisek, akkor nem kellene ezeknek a trolloknak esetleg elnézést kérniük? Hogy bocs, beláttuk, igazatok volt ... ? Pedig a belátás és megbánás egy nagyon csodálandó és tisztelendő ember erény ...

Remény

Nagyon remélem, hogy a jelenlegi kormánynak és Rogán Antalnak is maximálisan a helyén van az esze és megoldási javaslatukban a teljes semmisségből indulnak ki, lehetőleg azon az úton, amit fentebb vázoltam. Minden egyéb csak elhúzza a megoldást. Bár nem ugyanahhoz a táborhoz tartozunk, de a célunk ugyanaz: Magyarországot talpra állítani.

Úgy érzem, hogy a kormánynak ezen a döntésén múlik az, hogy miként kerül a történelemkönyvek lapjaira. Mert ez a kérdés az, ahol az igazságot és a megoldásokat már ismerjük. Azt kell eldönteni, hogy ezt a magyar kormány vagy az EU mondja ki.

Nagy Imre