Miért is jó, ha semmis lesz a szerződés? Ugyanúgy vissza kell fizetni a hitelt, csak forint alapon kamatostul.

@jet set: A hitelt vissza kell fizetni, ebben egyetértünk.

A nem mindegy az, hogy mennyit.

Semmisség esetén a bank által adottból levonódik az, amit eddig - bármilyen jogcímen - befizettél. A maradék lesz az új tartozásod (vagy ha túlfizetésben vagy, akkor a bank tartozik neked).

Kamatot nem biztos hogy fizetni kell, a kölcsönös teljesítés miatt. De ha kellene, akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a ház, mint önálló jelzálog, forgalomképes volt, azzal a bank kereskedhetett, azt máshol letétbe helyezhette. Így az adós, akár a befizetett összegére, illetve a jelzálogon jelzett összegre IS kérhet a banktól kamatot. Ebben az olvasatban, a banknak nagyobb kamatot kell visszafizetnie, mint ami az adósnál jelentkezik ...

@jet set: Nézzünk egy példát.

Adós felvesz 5 milliót 2008-ban. Befizet 4-et a mai napig, egy 40000 CHF-es jelzáloggal biztosított ingatlanra.

Ha semmis a szerződés, akkor az adós tartozik 5 millió-4 millióval, azaz 1 millióval a banknak.

Ha kamatot is akarunk számolni, akkor a bank irányába kell fizetni az 5 millió kamatát (értelemszerűen a befizetésekkel csökkentve), míg a banknak fizetnie kell a befizetések után kamatot, illetve a 40000 CHF után is a kamatot.

Ha nem perel, hanem árfolyamgátba lép az adós, akkor az eddig befizetett 4 milliója elveszik, s amennyivel könnyebb most, annyival nehezebb lesz évek múlva, amikor a gyűjtőszámla a nyakába szakad. Arról nem is beszélve, hogy sokan jelezték, hogy az árfolyamgátba lépést követően a bank 1-2 hónapon belül úgy megemelte a kamatokat, hogy az árfolyamgát ellenére is nagyobb lett a havi törlesztő.

Semmisség esetén csak az utalt HUF összeg van, mert a CHF csak azon a szerződésen létezik, amit a bíróság semmissé tett.

Biztos vagy benne, hogy az árfolyamrést százalékosan vagy forintban bele kellett írni a szerződésekbe? Emlékeim szerint azt mondta csak ki a bíróság, hogy szerepelnie kell a költségek/feltételek között, mert néhány bank még azt is elfelejtette közölni a naív ügyféllel, hogy vételi árfolyamon folyósít és eladási árfolyamon lehet törleszteni.

@DevizaAdós: Miért fizetne a bank kamatot arra a pénzre, amit ő adott az adósnak? Miért kereskedhetne a bank a házzal, ami az adós tulajdona, amíg nem mondja fel a szerződést?

@Online Távmunkás:

Csak végig kell pörgetni a törvényeket.

- A Kúria szerint (asszem 5/2013 JPE) szerint az árfolyamrés költség.
- A Hpt szerint minden költségnek konkrét vagy százalékos formában szerepelnie kell a szerződésben. (Függetlenül,hogy azt minek hívják)

Itt van pl az AXA, amely 2007 óta 3 alkalommal tágította az árfolyamrést. Ez annyit tesz, hogy ha 2007 óta az árfolyam nem moccant volna meg, akkor is minden adósnak, minden egyes virtuális CHF után 1-2 forinttal többet kell fizetnie. Most is!.

Ez egy eléggé elbújtatott költségelem. Mi van, ha az AXA azt mondja, hogy bocs, holnaptól a CHF náluk nem 250, hanem mondjuk 450 Ft? Mert elvileg most is ezt teszi, csak nem ennyire látszó a különbség.

Pár napon belül felrakok egy szép grafikont ezzel kapcsolatban.

@Online Távmunkás:

1. Nem arra ad kamatot, ami az ő tulajdona. Arra ad, ami pénz nála van jogalap nélkül. (Mint ahogyan az általa utalt pénz is jogalap nélkül van az adósnál). Igazából ugyanaz a dolog, csak vagy úgy számolod, hogy
- a havonta fizetett "törlesztő" után fizet a bank kamatot, cserébe a teljes tőke után kell kamatot fizetnie az adósnak.
- a bank nem fizet kamatot, de a tőke, ami után a kamatot az adósnak kell fizetnie, minden hónapban csökken.

2. Nem a házzal kereskedik a bank, hanem az önálló zálogjoggal. Ez egy "váltó", aminek az értékét pont az adós bejegyzett jelzálogjoga (illetve közjegyzői megerősítése) adja. A bank azt mondja, hogy neki jelzáloga van 100 épületen, ezt letétbe helyezi és erre hitelt vehet fel. Ha az adós fel akarja számolni a szerződést, akkor a bank ezt a jelzáloglevelet visszavásárolja és így az visszakerül az adóshoz.

Az AXA például az FHB-t még a szerződésben is megnevezte, hogy ezen jelzálogleveleket nekik el kívánja adni. (Gondljuk, hogy az FHB milyen sok CHF-fel rendelkezett!!! :) )

THM-nek akkor is kell lenni a szerződésben ha cégként vettem fel CHF alapu hitelt?
Tehát ha nincs THM a bank és köztem kötött szerződésben (KFT-ként felvett hitelnél) akkor érvénytelen ez a szerződés is, vagy vagy csak a magánszemélyeknél lesz érvénytelen?

@Ikukám: A poszt alatt ott van a link a Facebook csoportunkra, jelentkezz be és ott a céges ügyekhez jobban értők tudják megválaszolni ezt a kérdést!

@DevizaAdós: Szevasztok! No ne - aki engem átvágott és azzal anyagi és erkölcsi kárt okozott - az kártérítésre kötelezhető - ami a bíróság dolga - melyet ítéletében szankcionálni kell neki - ezért segítsük a bírók dolgát - egyszerű kérdés - melyre egyszerű a válasza az ítéletnek. tehát ha 5 Milkót felvesz valaki - és kifizetett már 4-et - akkor 1-el tartozik - tiszta sor - de mivel rá döbbentem, hogy átvágott - a bírósági ítéletbe szerepeljen a bünti a bank felé, hogy vegye el a kedvét az ilyen tudatos átvágástól - például 2-5 x szoros büntetéssel a bank felé - aki inkább el áll a további eljárástól mint, hogy kifizetné pl, az 1 millió követelésével szembeni 5 milkó büntetést - eltörli a tartozásod - ez a normális folyamat - és a bank összegbe ni érdeke is - mint ahogy ez nyugaton működik is.

egy kérelemmel hozzám - fordulohnak az alábbi tanácsot adtam - olvassátok el - ÖTLETSZERŰEN - jó magyar ügyvéd rágja meg.

ÍME:

László Kiss
<ktbektbe@gmail.com> 2014. április 8. 13:02
Címzett: ollasz79@citromail.hu
Titkos másolat: ollasz79@citromail.hu
Válasz | Válasz mindenkinek | Továbbítás | Nyomtatás | Törlés | Eredeti megjelenítése
Szevasz!
Nem ismerem az ügyed - de általában a leggyengébb pontján kell
betámadni és kérelemmel fordulni a bíróságra amit te is meg tudsz írni
- egy kérdés kérés - pl általában -

Kérem a tisztelt bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy xy bank részemre
adott e. devizát pl. svejci frankot. - ez az első

Bizonyítékaid - ALATTA LEÍROD RÖVIDEN - egy oldalra kiférjen. - nem adott .

majd amikor részedre ezt megállapítja ,a következő gyenge pont -
megkeresed - ha nem adott, akkor miért számol fel rá deviza kamatot
triplán. meg 10 x - meg stb. trükkje módszere a csalásához, hogy
kiforgasson a vagyonosból.... - vagy hasonló második kereset levél -
KÉRELEM -majd a harmadik -

ami már elegendő -
Határozottan állítsd és bizonyítsd, hogy nincs tartozásod. - mert rád
a saját védelem ügyintézése - tripláját felemésztette a rád
erőszakolt bűncselekmény - csalás kivédése - csak el akarják veled
hitetni - de te már nem vagy hiszékeny meg stb.ne követelj még
semmit - összegben - annak is eljön az ideje - csak fokozatosan
egyszerű kérdésekre egyszerű válaszokat kapsz - folyamat - meg stb. ötletek

ha nem tudod megírni ha adsz adatokat megírom neked ingyér és elküldöm majd....

Ha lehet illeték mentes eljárásban - is... meg stb.

szer-e-tettel:
id. Kiss László..."

Sziasztok!
A Budapest Autófinanszírozó Zrt.-nél kötöttem deviza (CHF) alapú hitelszerződést 2008 év februárjában. Most tartok ott, hogy utánajárjak a szerződésem semmisségi okainak.Sokat segített az oldal, hogy elinduljak!! Köszönet mindenkinek!!! Törzskönyvet már visszaszereztem :-)
Egy érdekes anomáliára bukkantam a szerződésben. Nem találtam erre vonatkozó írást, kérdést a fórumban, így véleményeteket, tanácsotokat kérem.
A szerződés szövege szerint: "A számításnál figyelembe vett árfolyam érvényességének napja 2008.02.10." Bázis árfolyam a BB Nyrt. számlakonverziós vételi árfolyama.
A fenti nap vasárnapra esett, így nincs aznapi árfolyam sem a BB Bank honlapján, sem az MNB honlapján!!!
A szerződést 2008. 02.14-én írtuk alá. Erre a napra sem (sem az előtti sem az utána következő napokon se) találtam a BB Bank árfolyam lekérdezésében az általuk bázisárfolyamnak vélt 162,09 HUF/CHF adatot.
Laikus vagyok, így kérem segítségeteket, hogy örülhetek-e esetleges semmissé nyilvánításnak a fentiek alapján?? :-) :-)
Előre is köszi segítségeteket!!!

Azért nem találod, mert sajnos a konverziós deviza árfolyamoknál, nem a "sima" árfolyamoknál lehet megtalálni. A 2008.02.10-én figyelembe vett árfolyam a THM -re vonatkozik - bár szerintem, a szerződés keltét megelőzően meghatározott THM nem lehet valós, hiszen nem tudhatja később hogy alakulnak az árfolyamok stb. így nem tudhatja előre, hogy mennyi a THM.

Erről mi a véleményetek?

www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/devizahitelek_ket_perben_is_jogerosen_nyert_az_otp.197966.html

@==T==: Semmi különös vélemény nem kell ehhez. Azt tudni kell, hogy ezek a szerződések több irányból támadhatóak. Egyesekről kimondta a Kúria, hogy nem okoznak teljes semmisséget, egyesek csak kisebb költségcsökkentésre mennek, míg a fő irányvonal pedig a teljes semmisségre. Ez utóbbi az, amit a hitelsikerek.hu képvisel.

Léhmann nem a teljes semmisségre megy, teljesen más utat választott, ahol meg akarja fogni a bankot. Mi pontosan azért nem megyünk azon az úton, mert nem sokat lehet elérni vele, illetve ahogy a mellékelt ábrán is látszik, nagyon rizikós. De ahogy mondtam, az ettől eltérő, teljes semmisséggel operáló keresetek jelenleg is naponta 3-10, adós számára kedvező döntéssel végződnek a bíróságon.

Érdekes még megemlékezni arról, hogy ezt a két vesztes pert a média világgá kürtölte, míg az OTP KÖZÉRDEKŰ keresetének (ami ugye több tízezer OTP-s szerződésre vonatkozhat) az OTP általi elvesztéséről viszont HALLGATNAK.

pitee.wordpress.com/2014/04/18/kozerdeku-kereset-az-otp-ellen-az-otp-szerzodesi-feltetele-tisztessegtelen/

@DevizaAdós: de iylenkor a bíróságnak nem kéne vizsgálnia automatice hogy egyáltalán érvényes-e a szerződés?

Na igen, gondolom ti nem költötök milliókat hirdetésekre, míg az OTP talán igen.

@==T==: Elvileg kellene, de a jelek szerint még nem nagyon van gyakorlat abban, hogy mit és hogyan kell(ene) vizsgálni a bíróságnak.

A felsősomolyai többszörös gyilkos sem fizet a hirdetésért és mégis benne van a híradókban. Ezzel szemben az OTP közérdekű keresete, ami esetleg csak olyan 200-300 ezer embert érint alaphangon, még csak említést sem kap ... miközben legalább 3000 ember lett öngyilkos az ilyen típusú kölcsönök miatt ...

@DevizaAdós: :(