[Még szerkesztés és ellenőrzés alatt !!! ]

Szia! Én vagyok az utca embere, hozzád küldtek, ha te vagy a DevizaAdós! Nem tudom miért, mert szerintem nekem nincs ehhez közöm, hiszen nincs hitelem!

Sajnos ki kell hogy ábrándítsalak. Jelenleg Magyarországon megközelítőleg egymillió ilyen szerződés van, amely - a családokon keresztül - 3 millió ember életét befolyásolja. Ezen a szerződések eddig nagyjából 1500 milliárd forintot szivattyúztak ki az adósokból a bíróság előtt többszörösen semmis szerződéseken keresztül. Ez a pénz nem kerül vissza a "körforgásba". Amíg az adósok a hiteleiket törlesztik, addig azon a pénzen nem tudnak kenyeret venni, moziba járni, fodrászhoz beülni, azaz a kereslet is nagy mértékben csökken. Így például a munkahelyednek sem kell annyi mindent gyártania, mert a magyar piac azt nem veszi fel. Így akár leépítésre is sor kerülhet nálatok, mivel ha nincs kereslet akkor neked sincs munkád. Így valójában az ő problémájuk a Te problémád is egyben.

De hát aláírták a szerződést ...

Ez nem ilyen egyszerű. A magyar törvények teljes szerződési szabadságot engednek, de van pár megkötés. Egyrészt a szerződés nem lehet jogszabályba ütköző. Például, nem bízhatod meg a szomszédodat azzal, hogy valakit tegyen el láb alól, hiszen az emberölés bűncselekmény. Másrészt pedig lehetnek további kívánalmak azzal kapcsolatban, hogy az adott szerződésnek mit kell tartalmaznia. A deviza alapú hitelekre a Hitel és Pénzintézeti törvény (Hpt) és egyéb EU irányelvek és Fogyasztóvédelmi törvények vonatkozik, amelyek meghatározzák, azt, hogy egy ilyen szerződésnek milyennek kell lennie.

S mit mondanak ezek a törvények?

Szabatosan fogalmazva a fogyasztóvédelmi törvény azt mondja ki, hogy a pénzintézetnek joga van kamatot szedni, a szerződést egyoldalúan módosítani vagy eljárni az adóssal szemben, ha annak kölcsönt ad, feltéve hogy a szerződés tartalmaz minden olyan kelléket és elemet, amelyet a törvény előír.

Akkor tiszta sor! A törvény azt mondja, a bank szedhet kamatot! Akkor mi a baj?

A törvény ezt a plusz jogot a banknak csak abban az esetben garantálja, ha a szerződésben az összes kellék és elem a törvény által megkívánt részletességgel szerepel. De csak akkor. Ha a szerződés ezt nem teljesíti, úgy a törvény ezen plusz jogokat a banktól elveszi és az adóst védi a bank túlhatalmával szemben. Az ilyen eseteket a törvény a szerződés semmisségével bünteti. Azaz, ha a bank jó bank, úgy kaphat kamatot, ha visszaél a hatalmával, akkor a szerződés semmis.

Mit jelent a semmisség?

A semmisség azt jelenti, mintha az adós az aláírás pillanatában meggondolta volna magát és nem írta volna alá a papírt, hanem azt ott helyben elégette volna és kisétált volna a helyiségből. Ha a bíróság a semmisséget kimondja, akkor az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Eredeti állapotot? Akkor vissza kell adni a lakást?

Nem. A bank csak pénzt adott, hogy te abból lakást vettél vagy sem, teljesen mindegy. Azzal a pénzzel kell elszámolni, amit a bank utalt.

Jaj de jó! Akkor ha semmis a szerződés, egy fillért sem kell a banknak fizetni?

Remélem te is érzed, hogy ez nem lenne helyes. Azt a pénzt, amit a bank átadott, vissza kell adni. Természetesen nem szabad elfelejteni azt, hogy időközben te is fizettél különböző jogcímeken pénzeket. 

Nem értem! Ez miért jó? Hiszen ha most is valamennyi frankkal tartoznék, akkor ugyanannyit kellene a banknak visszafizetni a jelenlegi árfolyamon, csak most azonnal. Mi ebben a jó az adósoknak?

Félreérted. A semmisség kimondását követően az egyetlen összeg, amivel foglalkozni kell, az a bank által ténylegesen utalt forint összeg és nem az a kitalált, "vetített", virtuális devizaösszeg, amit senki sem látott. Ebből le kell vonni azt, amit eddig az egyes jogcímeken a banknak fizettél. A maradék az, amivel tartozol. Vagy ha túlfizetésed van, akkor a bank tartozik neked.

S mi van a kamattal? Nem kellene az elmúlt időszakra kamatot fizetni?

Mivel az elmúlt időszakban rendszeresen fizettél, illetve a bank hibájából történt a szerződés semmissé nyilvánítása, ezért erre az időszakra a törvények szerint nem kell kamatot fizetni.

Ennek oka, hogy a kérdéses időszakban nem csak az adós használta a pénzt, hanem a bank is további bank műveleteket és pénzügyi ügyleteket tudott végezni a jelzálogra hivatkozva. Tehát egyik oldalról van egy bizonyos összegű pénz az adósnál, a másik oldalon pedig egy ingatlanra vonatkozó - de nagyobb értékről szóló - jelzálog található. Ha a jelzálog önálló jelzálog - mint pl az AXA sok szerződése esetében - , akkor az átruházható, azaz a bank oldaláról forgalomképes, azt szabadon adhatja, veheti, letétbe helyezheti, azon kamatot szerezhet. Emellett semmisség esetén a törlesztőrészletek gyanánt átutalt összegek után is kamatot kellene fizetnie a banknak. Ebből is látszik, hogy ha az adósnak kamatot kell fizetnie, akkor a banknak is, csak valamennyivel többet. S akkor a kártérítésről nem is beszéltünk ...

Ok, de BAR listás vagyok. Ha hirtelen nyakamba szakadna egy ilyen, akkor nem tudnék mit csinálni!

A semmisség azt is jelenti, hogy a szerződés nem jött létre, így annak jogkövetkezménye sem lehet. Ez azt is jelenti, hogy nem csak a KHR (BAR) listáról kell törölni, hanem a jelzálogot is kötelező levenni az ingatlanodról. Hiszen mindkettő a semmissé tett szerződés következménye. Hogy az új tartozásod zsebből, újabb hitelből vagy az ingatlan eladásából fogod fizetni, már a te döntésed.

Részletfizetés nincs?

Dehogynem. A Fogyasztóvédelmi törvény alapján - mivel a bank hibájából történt a semmisség kimondása - az elszámolásnál nem érhet hátrány. Így kérheted azt, hogy fennálló tartozásod az eredeti futamidőnek megfelelő időszak alatt fogod kifizetni. 

Hogyan történik ez egyébként? Mi van ha valaki perelni akar?

A legfontosabb, hogy szerezzen ügyvédet, ugyanis sok interneten keringő biankó kereset van, amelyről azt állítják, hogy csak ki kell tölteni és akkor nyert az ügy. Sajnos ez nem ennyire egyszerű és a sok próbálkozásnak a vége könnyen az lehet, hogy sokkal nehezebb vagy egyszerűen menthetetlen helyzetbe hozza magát az adós.

Bármilyen ügyvéd jó?

Nagyon vigyázni kell. Mivel sok a devizaadós és sok közülük reménytelen helyzetben van, így megszaporodtak azon ügyvédek és cégek, amelyek ebből a szorult helyzetből szeretnének tőkét kovácsolni. Soha ne vegyük igénybe olyan cég szolgáltatásait, amelyik azt ígéri, hogy mindent intéz helyettünk, cserében hozzájuk kell utalni a pénzt és a végén mindenki boldog.

Miért?

Mert a folyamat közben elveszíted a kontrollt az ingatlanod felett, jogilag is. S könnyen találhatod abban a helyzetben magad, hogy miközben hónapokat vársz arra, hogy végre kikerülj a bank karmaiból, az ingatlanodra teljesen legálisan ráígér valaki és hoppon maradsz, s a helyzetedből adódóan nem is tudsz tenni már semmit. Ott állsz majd ingatlan nélkül egy jó nagy adóssággal a nyakadban.

Tehát ügyvéd kellene nekem, bármelyik jó?

Itt is észnél kell lenni. Valaki csak smúzol két évig és hiteget, de a pereiben nem halad előre. Erre is láttunk példát. A legjobb, amit tehet, hogy a hitelsikerek.hu oldalról keresel egy ügyvédet és a közösséget megkérded, mit tud róla, illetve a netenis utánanézel. 

Ha megvan az ügyvéd, akkor rögtön indítható a per?

Ennyire ne legyél harcias még. A legelső körben az ügyvédnek át kell néznie a szerződésed. Ennek lehet egy minimális díja - mivel korábban sokszor volt, hogy elküldték a szerződéseket az ügyvédeknek, aztán a pertől mégis visszaléptek, pedig az ügyvéd idejét áldozta a szerződés átolvasására. A szerződés ismeretében az ügyvéd elmondja, hogy milyen fő hibákat talált és hogy mennyiért vállalja a peredet.

De most akkor ezek nem perelhetőek mind? Vagy miért kell átnézni?

Dehogynem, perelhetőek. Korábban az AXA-s pertársaság az ő szerződéstípusukban 76 támadási pontot írt össze, amelynek nagy része semmisségre vezet. Az ügyvédi és adósi csoportok eddig még nem találkoztak olyan deviza alapú hitelszerződéssel, amely nem vérzett volna több sebből. Ettől függetlenül egyetlen ügyvéd sem vállalhatja az ügyed a szerződésed átolvasása nélkül.

Pertársaságot mondtál? Érdemes abban menni?

Nem. Egyrészt nagyon rossz tapasztalataink vannak velük, illetve a bírók sem nagyon szeretik. Maradj az egyéni útnál!

Ez nekem így zűrös. Inkább nem perelnék. Az árfolyamgát nem megoldás?

Az árfolyamgát arra épít, hogy a magyar ember máról holnapra él. Ha ebben a hónapban húsz ezer forinttal kisebb lesz a törlesztő részlet, akkor annak örül. Az "5 év múlva", amikor a gyűjtőszámlán gyűlő pénz majd a nyakába szakad, nagyon távolinak tűnik. Így könnyen gondolhatja, hogy ez a megoldás, holott csak a szenvedését nyújtja el, hiszen ezen szerződéseket nem lehet kifizetni. Ha most úgy tűnik, hogy el fogod veszteni az ingatlanod, akkor az árfolyamgáttal is el fogod veszteni, csak pár évvel később, rengeteg havi törlesztő befizetése után.

S a bankok által felkínált adósságrendező csomagokkal mi a helyzet?

A bank eddig sem abban volt érdekelt, hogy neked jó legyen. Azt kell megértened, hogy a bank által közölt virtuális devizatartozás csak papíron létezik. A bank olyan pénzt követel, amit sosem adott oda és nem jogosult rá. Egy ilyen csomagba való belépéssel elismered, hogy a bank fiktív követelése valós. Azaz legalizálod a bank csalását. Emellett új szerződést is kötsz, amiben sok olyan elem lehet, ami hátrányos rád nézve: tartozáselismerő nyilatkozat (a fiktív devizaösszegből kiindulva), jogaidról lemondás, stb ...

Húh, akkor inkább maradok a pernél! Tegyük fel, hogy az ügyvéd azt mondta, hogy érdemes perelnem, de nincs pénzem. Mi a teendő?

Az első és legfontosabb, hogy az ügyvéded avasd be az ilyen problémáidba is. Jó ügyvédeknél lehetséges részletfizetésben megegyezni.

Ennél fontosabb azonban, hogy a perben - mivel te indítod - neked kell megelőlegezni a perilletéket. Ez a vitatott összeg (általában az utalt forint összeget) 6%-a, de maximum másfél millió forint.

Ez nagyon sok, nekem nincs ennyi pénzem!

Ilyenkor kell kérned költségmentességet, illetve illetékfeljegyzést. Ekkor vagy elengedik az illetéket, avagy felírja a bíróság és a vesztes félnek kell fizetnie. Ehhez szükséges egy kis papírmunka (önkormányzati-, adó- és munkáltatói igazolás), azonban általában meg szokták adni.

Sajnos ezt mindenképpen meg kell oldanod, viszont gondolj arra, hogy lehet, hogy ez a kis befektetés kell ahhoz, hogy ismét egyenesbe kerüljön az életed!

Mi van, ha a havi törlesztőm helyett inkább az ügyvédemet fizetem?

Megteheted, mint ahogy azt sokan most is így teszik. Viszont ilyenkor a bank - arra hivatkozva, hogy a szerződés szerintük jogszerű - elkezd pszichikailag és egyéb módokon is nyomás alá helyezni, hogy fizess. Először csak levelek jönnek, majd zaklató hívások, majd a behajtók ...

Amikor az ügyvédeddel megállapodtál, akkor ez az idő az, amikor a bank irányába be kell jelentened a semmisséget. Ezt csak te, a "fogyasztó" teheted meg. S ha eddig nem említettem volna, ezt mindenképpen tértivevényes levélben, ha van rá lehetőség, ügyvédi ellenjegyzéssel tedd meg. 

Az előbb behajtót mondtál ... csak úgy megjelenhetnek a behajtók?

Igen, megjelenhetnek. De nagyon fontos tudnod - s ezt sokan össze is keverik - hogy a behajtó nem azonos a végrehajtóval. A behajtó pár nagy darab ember, akinek semmi joga sincs arra, hogy egyáltalán a kapun belülre lépjenek. Úgy működnek, hogy több nagy szekrénynek látszó ember megjelenik az adott címen. Az ott található ember ösztönösen félni kezd és inkább mindent aláír és elfogad, csak ez a fenyegetés kerüljön ki a képből. 

Ok, de ha jön a behajtó, hogy aláírjak valamit vagy elvigye a kocsim, mit csináljak?

Még egyszer: csak érvényes és jogerős bírósági határozat birtokában lehet elvenni tőled bármit is. Ha behajtók jelennek meg nálad, akkor megkéred, hogy ott, az utcán maradjanak addig, amíg az általad kihívott rendőrjárőr nem igazolja őket és hogy mit akarnak. Behajtót nem engedsz be a telkedre, a lakásodba. Ha a kocsidat akarja elvinni, akkor azonnal feljelented a rendőrségen és megpróbálsz tanúkat szerezni.

Mi jöhet még a behajtón túl?

Amikor a bank a behajtókkal sem tud eredményt elérni, akkor általában küld 2-3 levelet arról, hogy most aztán tényleg felmondja a szerződésed. Ettől több ok miatt nem kell nagyon tartanod.

Egyrészt mivel semmiséget akarsz támadni, semmis szerződést nem lehet felmondani. (Ugye bejelentetted a semmisséget? :) )

Másrészt a bankok is nagyon jól tudják, hogy a felmondást követően már nem nagyon lehet az ügyféltől pénzt kihúzni, hiszen az ügyfél szerződésfelmondást követően már nem nagyon hajlandó havi törlesztőket utalgatni. Ezért húzzák, halasztják az időt, hátha az ügyfél csak átmenetileg nem fizet.

Harmadrészt pedig a felmondást előbb utóbb a végrehajtónak kell követnie.

Végrehajtó? Az nem olyan mint a behajtó?

Nagyon nem. Amíg a behajtókra nyugodtan rá lehet csapni az ajtót, a végrehajtót kávéval kell kínálni. Ugyanis a végrehajtó az az ember, akinek már valamilyen bírósági papírja van arról, hogy tőled vagyontárgyakat vehessen el. 

De a bank a végrehajtón keresztül elveheti a házam, autóm ...

Itt tisztában kell lenned azzal, hogy ha a bank végrehajtást ad ki ellened, akkor annak 15 napon belül ellent lehet mondanod. Ekkor a végrehajtást felfüggesztik vagy megszüntetik. Ehhez mindenképpen ügyvédre lesz szükséged. Ezért is mondtam korábban, hogy keress egy jó és megbízható ügyvédet, hogy ha esetleg ilyen helyzetbe keverednél, akkor ne akkor kelljen kapkodni ...

De ahogy láthatod, a lényeg, hogy ha a a felmondás után végrehajtásra tenné az ügyedet, akkor ugyanúgy nem jut pénzhez, hiszen  a végrehajtás megakadályozható, de pluszban a végrehajtót előre ki kell fizetnie. Sok olyan embert ismerünk, akinek évek óta fel van mondva a hitele, de a bank nem szeretne végrehajtást indítani.

Azaz?

Azaz a banknak az a célja, hogy lelki terrorral rávegyen arra, hogy fizess annyi pénzt amennyit csak tudsz, akkor is ha ők is tudják, hogy ezek nem védhető szerződések. Hadd mondjak egy példát. Korábban, ha egy adós az OTP ellen akart perelni, akkor sok ügyvéd nem vállalta, mert az OTP a legnagyobb bank és azon lehetetlen léket ütni. S látod, itt van egy másodfokú jogerős ítélet az OTP ellen.

Jó, olvastam a cikket, de oda az is oda van írva hogy az hogy egyvalaki nyert, nem jelenti azt, hogy mindenki nyert volna...

Mivel nem precedensjog van Magyarországon, minden szerződést egyedileg kell tárgyalni. Azonban ezek az ügyek nem Columbo jellegű ügyek, ahol azt kell eldönteni, hogy vajon éjszaka 200 m-ről felismerhette-e a robbantós motor színét a helyi alkesz vagy sem. A törvény itt nagyon élesen fogalmaz. Például: semmis az a szerződés, amiben nincs benne a kölcsön összege. Ezzel nem nagyon lehet sumákolni. Mert vagy benne van, vagy nincs.

Nehogymá ... még hogy nincs benne a kölcsön összege?

Meglepődtél? Pedig sok bank szerződésében még a kölcsön összege sincs benne :) De ez csak egy a rengeteg egyéb semmisségi ok közül.

De várjál ... a Kúria valami olyat mondott, hogy törekedni kell a szerződés helyreállítására. Ha egy pont rossz, akkor azért még nem kell kivágni az egész szerződést ...

Igen. A törvény szerint van részleges semmisség és semmisség. A részleges esetén az adott pontot ki kell venni a szerződésből, s ha az így módosított szerződés megáll a saját lábán, úgy érvényes lehet. A teljes semmisségnél viszont az van, hogy ha a semmisség feltétele teljesül, akkor a komplett szerződés semmis, az nem javítható. Például ha hiányzik az egyik költségelem (árfolyamrés), akkor a szerződés semmis. 

A Kúria sem mondott mást.

De akkor mit mondott a Kúria a 6/2013 jogegységiben?

Rengeteg elemzést lehet olvasni arról a döntésről. Voltaképpen azt mondta ki, hogy nem szabad olyan indokkal a semmisségnek nekiindulni, ami a bíró szubjektív mérlegelésétől függ. Az, hogy egy adott szerződés jó erkölcsbe ütközik vagy sem, nehezen mérhető és eldönthető.

A Kúria elmondta még, hogy ha csak apró hiba van a szerződésben, akkor az a részleges semmisség szabályai szerint nem eredményezi a semmisséget. Azaz egy pontosvessző hiba miatt sem lesz érvénytelen a szerződés.

Viszont a Kúria azt is kimondta, hogy amire már van törvény (Hpt például) ott nem nagyon kell mérlegelnie a bírónak, csak szimplán alkalmaznia kell a jogot. Mint ahogyan az a mostani első, másodfokú OTP elleni jogerős ítéletben is alkalmazásra került.

Várjál! Várjál! Pont itt van előttem ez a cikk. Hadd idézzek belőle: "A bank sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy mivel a Fővárosi Törvényszék ítélete 2013. november 13-án született, abban nem vehették figyelembe a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésének irányelveit, amelyek kötelező érvényűek a bíróságok számára. "Az OTP Bank a korábban hasonló téves jogi álláspont alapján született ítéletekkel egyező módon ezt a döntést is vitatja, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul" 

Erre én is hadd idézzek:

a Kúria 2013.12.16-án kelt 6/2013 JPE számú határozatából:

"A Hpt. 213. § (1) bekezdése értelmében az a)-g) pontoknak nem megfelelő tartalmú
szerződés semmis. E felsorolásban vannak olyan pontok, amelyek az egész szerződés
érvénytelenségét eredményezhetik, például, ha a szerződés tárgya, a THM mértéke, illetve a
törlesztőrészletek nagysága nincs a szerződésben rögzítve."

A Kúria kommunikációs igazgatója menjen inkább utcát sepregetni. (Nandiboy)    

Ha elolvasod, akkor láthatod hogy a nyertes per is pontosan a Hpt 213-as pontjain keresztül lett jogerős, amelyet a Kúria az ominózus jogegységi határozatában ugyanúgy megemlít, mint semmisségi okot. Így az OTP ezzel nem csinál mást, mint próbálja az időt húzni.

Miért?

Mert nem tehet mást, Jelenleg a PITEE 3.178 milliárdos közérdekű keresettel támadja meg az OTP-t 14 napon belül. Ha az OTP elismerné, hogy a szerződései egytől-egyig támadhatóak, akkor pár percen belül az árfolyama átlukasztaná a padlót.

Miről is szól ez a Hpt 213? Azon kívül, hogy a 213 prímszám?

A 213 nem prímszám, mivel a 3 és a 71 szorzata, de legalább megpróbáltad ;)

Na de térjünk vissza a törvényre. A Hpt és a megfelelő EU jogszabályok azt mondják ki, hogy a banknak lehetősége van egyoldalúan változtatni a szerződést. ha a szerződés megfelel a nagyon szigorú feltételeknek. Ha nem, akkor semmis a szerződés. Erről beszéltünk már korábban. S hogy mik ezek a feltételek?

Egy EU-konform szerződésben, minden, egyoldalú módosítást lehetővé tevő okot a nem csak hogy fel kell sorolni a szerződésben, hanem mindegyiknek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:

1. az okra nem lehet kihatással sem a bank, sem az adós (azaz függetlennek kell lennie)

2. meg kell, hogy legyen határozva az, hogy ezen paraméter változása érték vagy százalékban hogy módosítja a szerződés valamely paraméterét (pl az elmúlt tárgyévi infláció változásának megfelelően módosul a kamat)

3. Szimmetrikusnak kell lennie, azaz, ha az adott paraméter az adósnak kedvezően változik, akkor abba az irányba is kötelező egyoldalúan módosítani a szerződést. 

4. Az adósnak hozzá kell tudnia férnie az adatokhoz, amelyekből a szerződésének változását ki tudja számolni.

5. A változásnak ténylegesen kihatással kell lennie a szerződésre.

Miért nem ilyenek ezek a szerződések?

Egyáltalán nem. Hadd idézzek egy AXA szerződésből: "3.8 Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező a Kölcsön ügyleti kamatlábát az egyes kamatperiódusok fordulónapján, a kezelési költség és egyéb, a hitel igénybevételével kapcsolatos díjak, jutalékok, költségek mértékét bármikor, a pénzpiaci viszonyok változásától függően jogosult egyoldalúan - külön szerződés-módosítás nélkül - megváltoztatni"

Az AXA a szerződései ezen pontjára hivatkozva módosítgatja a szerződések kamatait. Te látod azt a hatalmas különbséget, hogy mi az ami törvényileg elvárt és mi az ami megvalósult?

Kezdem érteni ...

Örülök neki.

S szerinted mi lenne a megoldás?

A legegyszerűbb az lenne, ha a bankok minden ügyfél számára a semmisségből kiindulva - ahogyan fentebb vázoltam - egy új forint szerződést ajánlanának fel. Így a havi bejövő pénz és az ügyfélkör megmaradhatna. 

Akkor miért nem ezt teszik?

Valószínű azért, mert még elég kevés per van folyamatban, így az ott elszenvedett veszteségeket még kiegyenlíti az, hogy a devizaadósok egy része még fizeti a havi törlesztőt, a banktól való félelmében. Így ameddig marginális mennyiségű a megnyert pert, azaz sokkal több pénz jön be a még fizetőktől. addig ez nem fog változni. De persze ott van a kivonulás is.

Kivonulás? Mint az oroszok?

Majdnem :) Ha körbenézel, akkor a környékbeli országokban például az AXA először a biztosítási üzletágát építette le, majd a bank része is kivonult. Magyarországon az AXA éppen mostanság próbál megszabadulni a biztosítójától, így talán nem abszurd feltételezni, hogy hasonló kivonulási folyamatok fognak itt lejátszódni, mint a környékbeli országokban. Könnyen elképzelhető, hogy csak AXA környékbeli államokhoz viszonyított nagyobb szerződésállománya az, ami késlelteti a kivonulásukat. A többi bank is hasonló cipőben járhat.

S ha kivonul, akkor mi van?

Ha perelsz, akkor az új tulajt fogod továbbperelni. A te életedben ez semmilyen nagyobb zökkenőt nem jelent.

Ha már itt tartunk, mi a helyzet a közjegyzőkkel?

Igen, ez egy fontos kérdés. A közjegyzőknek elvileg csak olyan szerződéseket szabadott volna aláírni, amelyek a hatályos jogszabályoknak megfelelnek. Ha nem felelnek meg, akkor az aláírást meg kellett volna tagadniuk. Mivel jelentősebb egzisztenciák épültek fel hála a sorozatban hitelesített szerződéseknek, talán kitalálható, hogy egyes közjegyzők miért is hunytak szemet a törvényesség felett. Jogerős pernyerés esetén az adós részéről szóba jöhet a közjegyző perbe fogása kártérítési jelleggel. Azonban a közjegyzők felelősségbiztosítása kb. 50 millió forintig nyújt védelmet, így minél előbb érdemes perelni őket.

Hmm ... mindenki sáros a buliban? Még az egyszerű banki ügyintézők is?

Mondhatjuk. A büntetőtörvénykönyv alapján ha valaki valahol alkalmazásban áll és olyan utasítást kap, amely tudvalevőleg törvényellenes, azt meg kell tagadnia. A kijelölt posztján kell maradnia, de az utasítást egyértelműen meg kell tagadnia. Ellenkező esetben - amennyiben tudomása volt a jogellenes utasításról - bűnrészesként vehet részt az alperesi oldalon.

A Btk. 373 szerint: "(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el."

A nyertes perek nagy száma és a jogtalannak tartott kamatemelések miatt a csalás tényállása valószínűleg megállhatja a helyét. Ráadásul mivel hatalmas pénzösszegekről van szó, s évekre visszamenőlegesen, így akár az üzletszerűség, a folytatólagos, jelentős értékre való elkövetés is szóba kerülhet.

A banki ügyintézők ebben a folyamatban részt vesznek, az utasításokat nem tagadják meg, így a Btk. alapján számon kérhetőek.

Természetesen, ha perelsz, neked is személy szerint fel kell hívnod az ügyintéződ figyelmét arra, hogy amit tesz, azért vállalnia kell a felelősséget.

Ne már ... de hát a bank viszi el a balhét, olyan munkajogi szerződés kötöttek!

Jelenleg a törvény erősebb mint egy magánjogi szerződés, s emellett mindenki felelős a saját tetteiért. Ellenkező esetben a legelső példánál maradva, lehetne olyan szerződés kötni, hogy a bérgyilkos legyilkol valakit, de nem őt ítélik el, hanem egy hajléktalant. Ugyanez a helyzet a banki ügyintézőkkel: semmisséget bejelentetted, de ők továbbra sem tudják bizonyítani, hogy milyen jogalap alapján követelik a pénzedet. Viszont fenyegetnek behajtással, végrehajtással és egyebekkel.

Oh, mennem kell ... de azért még beszélünk még erről?

Persze ... ha kérdésed van, akkor kommentelj is és válaszolok ...