De jó, hogy itt is leközlitek.

Elolvasva a kúria döntését, lenen egy kérdésem:

Ezek szerint csak az a fogyasztási kölcsönszerződés érvényes, ami bármilyen lejáratra számszerűen leírja a kölcsöntörlesztés összegét?

Gondolom ugyanez érvényes magánszemély gépjármű vásárlására is, de mi van magánszemélyek lakáshiteleivel? Ott is ez érvényes?

Vagyis a szerződés elején pontosan meg kell határozni bármilyen lejáratra a törlesztőrészlet konkrét összegét?

Mert olyan hosszú lejáratra azért már gáz lenne az előre, összegszerűen definiált törlesztőrészlet.

@==T==: Minden hitelszerződés esetén pontosan meg kell határozni a törlesztések számát és összegét. Ezt vagy direkten kell megadni, avagy egyértelműen kiszámíthatónak kell lennie.

A Hpt alapján semmis az a szerződés, amely nem tartalmazza a kötelező elemeket. Ilyen - a teljesség igénye nélkül - a kölcsön összege, a törlesztőrészletek száma, összege, a változtatások mértéke,oka, gyakorisága, a kölcsön kamata és a kölcsönhöz tartozó díjak, illetve a THM.

A bank anno mondhatta volna azt, hogy a havi törlesztőrészleted pl 40.000 HUF. Ez az érték azonban a szerződés 6.9 pontjában megfeleltek szerint változhat. A 6.9 pontban meg leírja, hogy a törlesztőrészleted kiszámításához használt kamat a KSH adott tárgyév december 31-én meghatározott inflációs értékkel kerül módosításra. Ugyanis a KSH inflációs adataira egyik félnek sincs kihatása, az adatokat az ügyfél ellenőrizheti, azzal számolhat. A feltétel szimmetrikus, hiszen defláció esetén csökken a törlesztő, illetve meg van adva a vizsgálati időpont (dec 31). Azaz voltaképpen minden egyes hónaphoz egy adott érték/függvény van rendelve, amelyet a rendelkezésedre álló adatok alapján mindig pontosan ki tudsz számolni. Legalábbis ez az, ami elvárt.

A gyakorlatban azonban az történt, hogy a bankok a szerződésben pl. "legfeljebb 6.000.000 HUF-nak megfelelő CHF ellenértéket utalnak", az "induló" törlesztőrészlet értéket pedig "300 CHF". Emellett a kamatváltozáshoz annyit írtak, hogy a bank jogosult a "kedvezőtlen pénzpiaci változások miatt kamatot változtatni". Ennyi és kész.

Itt a szavaknak fontos jelentősége van. A Kúria 6/2013 jogegységi határozata kimondja, hogy a semmisségi okokat csak és kizárólag az ALÁÍRÁS pillanatában lehet vizsgálni.

Az aláírás pillanatában a tényleges kölcsönösszeg nem volt ismert. A bank "legfeljebb" valamennyi pénz utalására tett vállalást. A szerződés aláírása pillanatában nem lehetett tudni, hogy mennyi is lesz a kölcsönösszeg, hiszen a "legfeljebb" kitétel miatt mikor fogadható el, hogy a bank teljesítette a rá vonatkozó részt? Ha az adott 6.000.000-t utalja? Vagy elég neki 20 HUF utalása is? A szerződésből egyáltalán nem derül ki, hogy mennyi volt pontosan a kölcsönösszeg. Mivel a kölcsönösszeg hiánya teljes semmisségi ok, ezért a szerződés az aláírás pillanatában már semmis volt.

Hasonlóan végigzongorázható ez a törlesztőrészletekre is. Az nem elegendő, hogy annyit ír a bank, hogy az "induló" törlesztőrészlet mennyi. Azt is ki kell(ett volna) fejtenie, hogy meddig tart az induló időszak és utána mi van. Ha nem tudja pontosan megadni, akár függvénnyel, amelynek változóira nincs hatással, ellenőrizhetőek, stb ... akkor úgy tekintendő, mint hogy a törlesztőrészletek nem lennének egyértelműen meghatározva, összegszerűen. Ezért a szerződés ismét semmis. Hiszen a fogyasztóvédelmi törvények megkövetelik, hogy minden adat egyértelműen prezentálva legyen az adós számára.

Tehát, van mód arra, hogy a hosszú futamidejű szerződéseknél az egyes törlesztőrészletek időpontja és összege meghatározható vagy értékkel vagy a kiszámítás módjával.

Sajnos a manapság jól ismert okok miatt a bankok tudatosan tartották homályban a szerződés ezen részeit.

@DevizaAdós: Köszi.

Tehát ha az eredeti szerződésen
- szerepel a hitel/kölcsön számszerű összege (devizában esetleg forintban),

- szerepel az első törlesztőrészlet pontos összege

- és emellett egyszerűen, áttekinthetően szerepel, hogy a jövőben hogy számítják ki a törlesztőt (pl. CHF libor + x%pont, svájci alapkamat + x%, kezdeti kamatszint inflával korrigálva)

akkor az rendben lenne?

@==T==: Szinte rendben lenne.
Ha HUF, akkor az összeg.
Ha deviza alapú, akkor a folyósított összeg, az átváltás napja, a devizában meghatározott összeg, az árfolyam kiszámításának módja, ha az árfolyamrés változhat, akkor annak módja (idő, ok, mérték egyértelműen), illetve bizonylat a deviza váltásról.

Kell még a díjak felsorolása (idő, ok, mérték), illetve az egyértelmű indokok arra, ha változnak.

A törlesztőrészletek száma és azok dátum szerinti lebontása.

Az egyes törlesztőrészletek értékem vagy azok nagyon pontosan definiált meghatározása a hátralévő tőke avagy a kiinduló törlesztőből számolva.

A THM (illetve ennek lehetőség szerinti lebontása az egyes elemekre. Ez nem kötelező, de jó ha van)

Az ügyleti kamat mértéke, illetve ha ez változó, akkor egyértelmű és pontos meghatározása annak, hogy mikor és milyen módon változik. Ez a változás:
- az adós számára hozzáférhető adatokon nyugszik,
- sem a bank, sem az adós nincs rá hatással,
- szimmetrikus (azaz akkor is módosul, ha az adósnak kedvezőbb lesz)
- az ok ideje és helye egyértelműen meghatározott (pl az OTP kikötötte, hogy az aznapi vételi árfolyammal kell számolni. Viszont az OTP-nek egy nap 2 vételi árfolyama is kihirdetésre került, így ez nem egyértelmű és semmis is lett a szerződés)

A változások listája teljes kell hogy legyen, nem lehet csak felsorolás vagy a lista nem tartalmazhatja, hogy "stb". Azaz MINDEN oknak fel kell lennie sorolva.

Fontos, hogy az ÜSZF/ÁSZF generálisabb megfogalmazás, mint ami a szerződésben van. Azaz ha a szerződés pl. tartalmazza, hogy milyen okok miatt lehet a szerződést módosítani, akkor az felülírja az ÜSZF/ÁSZF ide vonatkozó pontjait.
(Pl. az AXA esetén a szerződésekben CSAK az szerepel, hogy a "az ügyleti kamatot a pénzpiaci viszonyok változásának megfelelően a bank jogosult módosítani" ...a fentiekhez képes látszik, hogy ez a szerződésben lévő pont egyrészt nem elégíti ki az egyértelműség követelményeit, másrést felülcsapja a hirdetmény módosításra vonatkozó pontjait. Bár ez utóbbi is ugyanennyire hibásan van kilistázva. Nem csoda, hogy az AXA szerződésre ma is 3 pont miatt mondták ki a semmisséget ... innen csókoltatjuk az AXA-t :) )

@DevizaAdós: Köszönöm a választ! Ezt akár a szájbarágóba is be lehetett volna tenni :)

@==T==: Benne is lesz ... pont tegnap olvastam és észrevettem, hogy pont a leglényegesebbet felejtettem ki :)

@DevizaAdós: :)

Tehát lesz kettő perem:
1. Kérem a szerződés érvénytelenségének/létre nem jöttének a megállapítását.
2. Kérem a végrehajtás felfüggesztését és megszüntetését.

Pergazdaságossági szempontok háttérbe szorulnak.
Nem probléma, mert van fénymásoló. A kereseti kérelem úgyis 99 %-ban egyezik. A perköltséget pedig úgyis a bank fizeti, remélem. Őt meg nem sajnálom. :)

Úgy látom, hogy a bíróságok is ráéreztek a hiteles perek ízére. :)

@DevizaAdós:

Egy írás a témában:

www.penzugyiszemle.hu/tanulmanyok-eloadasok/a-devizahitelezes-oka-a-beavatkozas-lehetosege-modjai

A szájbarágó hol módosult?

@==T==: Úgy érzem számonkérsz, jogosan :) Napok kérdése :) (Szólok, ha kész)

A tanulmánnyal kapcsolatosan pedig továbbra is az az álláspont, hogy addig nem lehet a megoldáson tökölni, amíg jogilag helyre nincsen rakva a dolog.

@DevizaAdós: Napok? :)

@==T==: Lehet, nem földi napok ;)

@Palladrin: Nyugi van, van egy másik szájbarágó, azon dolgozom épp!

@DevizaAdós: Oké:)

Addigi egy cikk. A Hvg névtelen szerzője szerint nem érdemes pereskedni:

hvg.hu/gazdasag/20140305_devizahitel_adossag_szolgaltatas

:)

@==T==: Ezt a nem érdemes pereskedni részt hol olvasod ki a cikkből?