HTML

HitelSikerek

Friss topikok

Címkék

Minden devizahitel MÁR forinthitel

2014.06.24. 07:55 DevizaAdós

(Szerkesztve, kiegészítve. Eredeti forrás: http://hitelesmagyar.com/index.php/hireinkuj/128-kincs-ami-nincs )

Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy a Kúria 2/2014 számú Polgári jogegységi határozatának 3. pontja szerint a deviza alapú szerződésekben a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi és az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen. Ezért a szerződések árfolyam meghatározására használt feltételek nem váltak a szerződés részévé.

Ez a döntés önmagában a szerződés érvénytelenségét okozná, mert az árfolyamok pontos meghatározásának hiánya miatt, sem a kölcsön tőkeösszegét, sem a törlesztő részletek összegét nem lehetne kiszámítani.

Ezért a Kúria azzal az indoklással, miszerint is:

„Nem szükséges viszont a feleknek megállapodni olyan kérdésekben, melyet jogszabály rendez.”

megállapította, hogy mind a vétel, mind az eladási árfolyam Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel.

Miről is szól ez a kincset érő „diszpozitív törvényi rendelkezés”?

"A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe." (Forrás: Kúria 2/2014 PJE indoklása )

 

A jogszabály szövege a következő:

Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy a Kúria döntésével minden rendben van, de jobban megvizsgálva a törvényi rendelkezést és értelmezve a szerződési konstrukciót, egy olyan problémába botlunk, ami a nagy igyekezetben elkerülte a Kúria figyelmét.

Lássuk akkor, hogy mi is ez az eddig rejtve maradt probléma, ami felett elsiklott a Kúria.

Próbáljuk meg a Ptk. 231. § (2) alapján kiszámítani a törlesztőrészlet és a kezdeti CHF tőke összegét.

Törlesztőrészlet esetén:

A szerződésből ismerjük a törlesztő részlet nagyságát legyen pl: 100 CHF, ekkor a diszpozitív törvényi rendelkezésbe behelyettesítve, azt kapjuk, hogy:

Más pénznemben meghatározott tartozás = 100 CHF

A fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam = Kúria szerint az MNB árfolyam (pl:150HUF/chf)

Átszámítás = 100CHF x MNB árfolyam (150HUF/chf) = 15000HUF

Most nézzük a diszpozitív törvényi rendelkezés alapján a kezdeti CHF tőkeösszeg meghatározását, mi történik, ha az ismert (folyósítandó) HUF összegből akarjuk kiszámítani a leendő (bank által nyilvántartani kívánt) CHF tőkeösszeget.

"Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani."

Ismert a folyósítandó forint összeg: 1 500 000 HUF:

Más pénznemben meghatározott tartozás = ??????

Nem értelmezhető, mert nincs más pénznem 1 500 000 HUF van.

A fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam = ??????

HUF-nak nincs érvényes árfolyama, mert 1HUF=1HUF

Átszámítás = Nem tudsz HUF összeget HUF-ra átszámítani.....

Be kell látnunk, hogy a Kúria iránymutatása ellenére a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezés nem alkalmas a kölcsön kezdeti CHF tőkeösszegének a meghatározásra.

Más diszpozitív jogszabály nem lévén, a deviza alapú szerződések nagy részében az alkalmazandó devizaárfolyam hiányában nem határozható meg a kölcsön devizaösszege, ezért ezek a szerződések teljesíthetetlenek és javíthatatlanul, végérvényesen érvénytelenek!!!

 

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelsikerek.blog.hu/api/trackback/id/tr946406707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lbenczi 2014.06.24. 15:44:26

De nekem a Budapest Autó a szerződésben csak forintot határozott meg.
Kérdésemre, hogy mennyi a havi törlesztő CHF-ben a válasz az volt
És most idézem"

havi törlesztő részletek összegét devizában nem áll módunkban megadni.

Na ilyenkor mi van????!!!

DevizaAdós 2014.06.24. 15:49:58

@lbenczi: Nagy eséllyel csak forinthiteled van. Hogy semmis-e, az csak a szerződés átnézése után derülne ki. Mivel a BA már sok pert elvesztett ( hitelsikerek.hu/deviza-hitel-peres-iteletek/bank-neve-szerint-a-k/budapest-auto/ ) nem csodálkoznék, ha a te esetedben sem állna meg a lábán a szerződés érvényessége.

lbenczi 2014.06.24. 20:14:44

@DevizaAdós:

Sőt még nem is tartja nyilván a devizát ezt a PBT is sérelmezte, de állítja a BA hogy ez így helyes!

bankvezér 2014.06.26. 14:29:53

@lbenczi:
"Sőt még nem is tartja nyilván a devizát ezt a PBT is sérelmezte, de állítja a BA hogy ez így helyes! "

Forintkölcsön esetén miért kellene devizanyilvántartás? :)

==T== 2014.06.27. 15:43:51

T/465 számú törvényjavaslat а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

www.parlament.hu/irom40/00465/00465.pdf