HTML

HitelSikerek

Friss topikok

Címkék

Kúria: Szinte minden devizahitel semmis

2014.06.16. 17:55 DevizaAdós

2014. június 16-án a Kúria döntést hozott. Szokás szerint ezt a csoportunkon (belül https://www.facebook.com/groups/devizashitelremegoldasvan/ ) hatalmas várakozás és találgatás előzte meg.

A Kúria megadta a válaszokat: az árfolyamrés tisztességtelen költség, az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen (szinte mindenhol), az árfolyamkockázat csak abban az esetben, ha az adós bizonyítani tudja, hogy nem volt birtokában minden információnak.

A legtöbb, bankok pártján álló portál elégedetten dörzsölte össze a tenyerét, mert ugye nem a legrosszabb forgatókönyv jött el. Az OTP a hírre 2%-ot erősödött.

De mint mindig, a lényeg a részletekben lakozik!

A Kúria ugyanis azt mondta ki, hogy maga az árfolyamkockázat tisztességtelen LEHET, ha azt az adós bizonyítani tudja. A nagy kérdés az, hogy vajon mi módon teheti ezt meg? Szerencsére ezt, a szerződések megkötésekor hatályban lévő Hpt. 78 teljesen pontosan és világosan megfogalmazza, ahogyan arra Várhelyi Tamás is rámutat:

"Különös fényben csillog a Hpt. 78. §-a "(1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat."

A fentieknek megfelelően MINDEN olyan dokumentumot - beleértve az árfolyamkockázatot feltáró dokumentumot is - már a szerződéshez kellett volna csatolni. Része kellett volna ezeknek lennie annak a közjegyző által hitelesített, nemzeti színű zsinórral átkötött és lepecsételt paksamétának is. Egyszerűen azért, mert a Hitel- és a Pénzintézeti Törvény ezt akkor előírta. 

S ha ez még nem lenne elég, ez a mai döntés még egy csavart hozott be a devizaadós perekbe. Az elmúlt két évben a bankok az alperesi oldalon, mint a bölcsek kövét, úgy húzták elő a Kúria 4/2012-es elvi határozatát, mely szerint:

"A teljes hiteldíjmutatóban nem szerepel, nem feltüntetendő az árfolyam változás, annak hatása, így a Hpt. 213. § b) pontjában írtakra tekintettel erre vonatkozóan konkrét becslést az alperesnek (szerk: bank) nem kellett adnia. A szerződés konkrétan tartalmazza, hogy miből tevődik össze a hiteldíj és mik azok a költségek, melyek a teljes hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vehetők. A svájci frank alapú hitel felvételének volt kockázata és erről a felperes a csatolt nyilatkozat szerint tájékoztatást kapott. Nem kellett azonban a szerződéskötéskor nyilatkoznia az alperesnek arról, hogy 2022-ig hogyan alakul az árfolyamkockázat, mi annak maximális felső mértéke. Ilyen jogszabályi kötelezettsége nem volt az alperesnek és nem is lett volna képes ennek teljesítésére, mert az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előrelátható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen ilyen hosszú időtartam esetén."

Nos. Ez az az eset, amikor a fagyi visszanyal. A bank nem tudta és nem is volt kötelező elmondania. Ha elmondta volna, akkor pedig a szerződéhez ezt csatolni kellett volna.

Sakk-matt.

 

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelsikerek.blog.hu/api/trackback/id/tr46306830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

==T== 2014.06.16. 19:54:03

Elsőre nem értem, bár meccs közben olvasom a bejegyzést + Schumi ébredésének örülök:)

Szóval a Hpt 78 szerint a banknak a szerződés megkötése előtt hitelképességi vizsgálatot kellett volna csinálnia, és az erről szóló doksit a szerződéshez kellett volna csatolnia. Ennek tartalmaznia kellett volna azt is, hogy az ügyfél megértette az általa vállalt/őt terhelő kockázatokat.

Eddig rendben van, csak a végét nem értem.

Arra célzol, hogy a Kúria 4/2012 azt támasztja alá, hogy a bank nem tájékoztatta a kölcsönfelvevőket az árfolyamkockázatról?

DevizaAdós 2014.06.16. 19:55:58

@==T==: Az elmúlt 2 évben a bankok, alperesként mindig azt mondták a bíróságon, hogy az árfolyam nem volt előre látható, tervezhető, senki sem gondolt bele, hogy ilyen is lehet.

Most meg pont azt mondja a Kúria, hogy márpedig ezzel a gondolattal el kellett volna játszani és ezt valami papíralapon rögzíteni és a szerződéshez csatolni.

Egyszerre nem lehet szűznek maradni és dugni is, ugye ...

==T== 2014.06.16. 20:26:11

@DevizaAdós: Aham. Köszi a pontosítást.

Kíváncsi vagyok a kormány döntésére. Szvsz továbbra is szerződésenként, a bíróságon kell harcolnotok.

DevizaAdós 2014.06.16. 20:31:09

@==T==: Jobb a bíróságon harcolni, mint az utcán ..

==T== 2014.06.16. 20:42:46

@DevizaAdós: Az igaz.

Még egy kérdés - nem engem érint.

Aki már visszafizette a kölcsönét, az tehet még valamit?

DevizaAdós 2014.06.16. 20:46:14

@==T==: Semmisségre bármikor, az adós érdekében, határidő nélkül lehet hivatkozni. Azaz lezárt szerződés esetén is lehet perelni és nyerni.

==T== 2014.06.16. 23:16:29

Rogán eddig meglepően biztatóan nyilatkozik az Estében.

Nandiboy 2014.06.25. 17:02:00

A lezárt szerződés esetén 5 éven belül lehet semmisségre pert indítani, ugyanis 5 év múlva a kártérítési igény elévül, tehát okafogyottá, vagy jogi nyelven illegitimmé válik kártérítés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása is.

A semmisségre határidő nélkül lehet ugyan hivatkozni, de a semmis szerződés alapján tartozatlanul fizetett pénzösszeg visszafizetésére irányuló igény a rá vonatkozó elévülési
szabályok szerint ugyanúgy elévül, mint bármely más pénzkövetelés (BH1982. 298.)

Nandiboy 2014.06.25. 17:05:41

PÉNZÜGYI FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE

Veszély fogalma:
Az egyes jövőbeni események kedvezőtlen következményeinek lehetősége. A veszélyt előidéző okokat veszélyforrásnak nevezzük.
Kár fogalma:
A veszélyben rejlő károsító esemény tényleges bekövetkezte, ami gazdasági hátránnyal, vagy vagyoni veszteséggel jár.
Kockázat fogalma:
A negatív hatással fenyegető események (lehetséges következmények) bekövetkeztének esélye. A kockázatot a veszély hozza létre.
Spekulatív kockázat:
A kockáztató idézi elő, a kimenetele kedvező és kedvezőtlen is lehet.

forrás: penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=609&Itemid=91

Nandiboy 2014.06.25. 17:25:37

Ha a fenti fogalmak alapján a kockázat megállapításakor meg kell határozni, hogy milyen veszélyek léphetnek fel, ezek mekkora kárt, anyagi veszteséget okozhatnak és mekkora a veszély bekövetkeztének esélye.
Tehát a pénzintézet a kockázatfeltáró nyilatkozatban nem tett eleget a régi Hpt. 203. § -ban előírt törvényi kötelezettségének, mert csupán a veszélyre hívta fel az adósok figyelmét, de a veszély bekövetkezésének esélyét (kockázatot) meg sem próbálta megbecsülni. Kockázatfeltárás tehát nem történt. Még felsorolásszerűen sem tett említést, hogy milyen hatások módosíthatják az árfolyamot (infláció, spekuláció, a befektetői hangulatváltozások, a devizahitelezés felfutása ill. lecsengése, stb…)

régi Hpt. 203. (6) Olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

Ha a kockázatfeltárás a Hpt.-ben foglaltaknak megfelelően történt volna, akkor nem vállaltam volna a devizanyilvántartással járó kockázatot, tehát a szerződés létre sem jöhetett volna. A szerződés tehát akarathibát, disszenzust rejt.

Nandiboy 2014.06.25. 17:35:30

Megtévesztés a kölcsönszerződésben.

"Ha az CHF HUF árfolyamának nagymértékű változása miatt /legalább 5 %-os változás/"

forrás: kölcsönszerződés VII. fejezet 1. pontja

Nandiboy 2014.06.25. 17:45:41

"A hitelezés felfutása forint erősödéséhez, a törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek."

forrás: www.uti.bme.hu/web/38856/~/17810/home?p_p_id=AllomanyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=2&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_resource_id=download&p_p_cacheability=cacheLevelPage&_AllomanyLista_WAR_bmeuti_id=3926

A devizahitelezés volumenének bővítése és szűkítése piramisjáték jellegű folyamat, mely a láncban elől állókat árfolyamnyereséggel jutalmazza a láncban hátul állókat árfolyamveszteséggel sújtja.

Piramisjáték szervezése
Btk 412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nandiboy 2014.06.25. 17:47:15

A SPEKULATÍV KOCKÁZAT MÉRTÉKÉRE BIZONYÍTÉK

2007 évi megállapítás:
„a forint a korábbi évek során 30%-al felülértékelődött (a fogyasztói inflációk különbsége alapján)”

Forrás: www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/09/Jelentes_2007.pdf

Nandiboy 2014.06.25. 18:05:55

Az a foci játékos, aki a saját csapata ellen fogad, tétjével akarva-akaratlanul befolyásolja a mérkőzés kimenetelét.
Minél nagyobb a tét, annál nagyobb a kísértés a gyengébb játékra.

Bundabotrány: www.jogiforum.hu/hirek/28999

A pénzintézetek a devizahitelezés felfuttatásával befolyásolni voltak képesek a forint/deviza párok arányát (árfolyamot), ez egyre nagyobb kísértést okozott a volumen bővítésére agresszív reklámokkal. Így a későbbi törlesztési időszakban bekövetkező forint leértékelő hatás sem marad el. Tehát a bankok/befektetők árfolyamnyeresége exponenciálisan növekedik.

Nandiboy 2014.06.25. 19:46:26

MEGTÉVESZTÉS:

GVH 141/2006. VJ számú határozat (GVH - Gazdasági Verseny Hivatal)
Erste Bank Hungary Nyrt. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása

"A kondíciók fogyasztók általi mérlegelésekor viszont a hitel forint vagy deviza alapú jellege az előbbieknek megfelelően olyan lényeges tulajdonság, amelynek ismertetése szükséges.”
"A Versenytanács nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az eljárás alávont vállalkozás fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas jogsértését már két alkalommal - jogerősen - megállapította (Vj-37/2004. és Vj-160/2004.)."

Nandiboy 2014.06.25. 19:49:25

Járai Zsigmond az Magyar Nemzeti Bank egykori elnökének szavai:

„Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.”

„persze, aki ismeri a problémát, annak joga van fogadást is kötni a hitelszerződés mellé. Probléma azzal a 99,9 százalékkal volt, aki megítélésem szerint nem ismerte igazából a problémát és úgy kötött fogadást,”

„intelligensebb kormányzati tisztviselők ezt el is mondták, hogy nem érdeke a kormánynak, hogy megállítsa a gyors lakossági eladósodást, ugyanis így a kimutatott GDP-növekedés lényegesen magasabb volt, mint a természetes, normális adósságnövekedés útján zajló GDP-növekedés.”

„A magyar bankok vezetői jobban látták a problémát, és azt mondták el, hogy kénytelenek követni a külföldi bankokat, mert ha ők nem alakítanak ki svájcifrank-hitelkonstrukciókat, akkor a hitelfelvevők más bankokhoz mennek át. Egy-két olyan bank volt, amelyik elmondta, hogy ők nem nyújtanak svájci frankban hitelt. A legkeményebben a City Bank állt ennek ellent, ők soha nem adtak – amennyire tudom – más devizában hitelt. Ők azt mondták, hogy már nagyon sok országban megégette magát a bank is, meg a lakosság is azzal, hogy már ország devizájában adósodott el, úgyhogy felelős bankok ilyen hitelt nem nyújtanak.”

Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzőkönyv 7. oldal közepe.)
Forrás: www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111031.pdf

Nandiboy 2014.06.25. 19:50:28

KÁROKOZÁS

Idézet SCHEPP ZOLTÁN Néhány gondolat a változó kamatozású devizafinanszírozás kockázatairól c. írásából:
„Hazánkban jelenleg ugyanis épp az új hitelek felvétele révén folyamatosan újratermelődő devizakínálat az egyik fontos oka annak, hogy nem következik be az utólagos hozamkiegyenlítődést eredményező forintleértékelődés. A devizaadósokra az egyik legnagyobb veszélyt épp az jelentené, ha ezen hitelek kereslete hirtelen és jelentős mértékben visszaesne.”
HITELINTÉZETI SZEMLE 2008. HETEDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM 67. oldal
Forrás:www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/10/schepp_0801.pdf

Nandiboy 2014.06.25. 19:52:21

Arbitrázs ügylet
Két egymással kapcsolatban lévő de (pl. földrajzilag) egymástól különböző piacon egy időben lebonyolított két üzlet, melyek célja a két piacon kialakult árak eltéréséből fakadó kockázatmentes haszon megszerzése ...

Nandiboy 2014.06.25. 19:53:18

Arbitrázs, (francia: arbitrage), kiegyenlítés, az a tőzsdei művelet, amellyel a egyes piacokon jegyzett árfolyamok különbözetét használják ki. Lényege, hogy ugyanannak az árunak két piacon való különböző árfolyama mellett az árut ott veszik meg, ahol olcsóbb s ott adják el, ahol drágább. A két árfolyam közötti különbség az arbitrazsőr haszna. Rendesen értékpapírok, idegen valuták, devizák, nemes fémek és tömegcikkek az A. tárgyai.

Nandiboy 2014.06.25. 21:03:27

"A spekulánsok árfolyam- és kamatvárakozásaik alapján a határidős műveleteket kockázatos profit szerzésére próbálják felhasználni."

"A 70-es évek elején a fix árfolyamok (az ún. Bretton Woods-i rendszer) megszűnésével a valutaárfolyamok erőteljesen ingadozni kezdtek, amit az exportőrök és az importőrök igyekeztek áthárítani. A SPEKULÁNSOK (kezdetben elsősorban A BANKOK) voltak azok, akik hajlandók voltak a kockázat átvállalására."

forrás: Hegymegi Dávid Imre
Devizaárfolyam-kockázat fedezése derivatív ügyletekkel

Nandiboy 2014.06.25. 21:05:59

"Strukturált árfolyamkockázat-kezelési ügyletek
A strukturált árfolyam fedezeti megállapodások több összetett pénzügyi terméket –devizaárfolyam opciókat, határidős ügyleteket és egyéb származtatott ügyleteket – magában foglaló ügyletek."
Forrás: www.napi.hu/erste/treasury.html

Figyelem: ERSTE TREASURY

Nandiboy 2014.06.25. 21:09:28

1997.évi XXX. Törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről 4. § (5) Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizában állnak fenn, úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot SZÁRMAZTATOTT (derivatív) ÜGYLET megkötésével kiküszöbölni.

Nandiboy 2014.06.25. 21:15:16

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egy tanulmányt publikált 2004. évben.

Címe: A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése tőzsdei származékos termékekkel.

A 2013. évre előjelzett HUF/CHF árfolyamot sikerült 1% pontossággal megbecsülnie.
lásd: bet.hu/data/cms76993/BET_elemzes_2004okt.pdf

Nandiboy 2014.06.25. 21:37:46

"Mint látható a fedezett, árfolyamkockázattól, ha nem is tökéletesen de megtisztított svájci
frank alapú hitel összességében többe kerül, mint a forint alapú hitel."

"A legnagyobb kockázatot a devizahitelekkel kapcsolatban az jelenti, ... ha valaki nem számol ezen hitelkonstrukciók kockázataival, az a körülmények romlása esetén könnyen fizetésképtelenné
válhat."

Készítette: Végh Richárd, BÉT

Nandiboy 2014.06.25. 21:54:47

"Ha az CHF HUF árfolyamának nagymértékű változása miatt /legalább 5 %-os változás/(figyelembe véve az esetleg megváltozott ingatlan piaci viszonyokat is) a biztosítékul nyújtott ingatlan értéke már nem nyújt a Bank számára megfelelő fedezetet, akkor az Adós köteles 30 naptári napon belül A BANK SZÁMÁRA KIELÉGÍTŐ PÓTFEDEZETET biztosítani."

forrás: kölcsönszerződés VII. CHF klauzula 1. pont

Nandiboy 2014.06.25. 22:00:47

"Minket nem érdekel mennyi a jövedelme, csak az ingatlan értéke számít."

forrás: Raiffeisen bank reklámja
youtu.be/L2SVCMUHCqc

Nandiboy 2014.06.25. 22:16:04

"Nem kell félni a devizahitelektől."
"Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú hitel, a néhány napos nagyobb árfolyam ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik."

Nyilatkozta a Bankszövetség 2006. évben.

Forrás: MTI
www.origo.hu/archivum/20060131nemkell.html

www.hitelesmagyar.com/index.php/forum/6-nyilvanos-forum/106-mediafigyelo?limit=6&start=8406

www.hitelszovetseg.hu/2006-januar-bankszovetseg-nem-kell-felni-a-devizaalapu-konstrukcioktol/

Nandiboy 2014.06.25. 22:28:58

"A jelentős devizakitettség nem szüntethető meg rövid idő alatt csődesemény nélkül"

Tardos Gergő – Pápa Levente 2012. év

forrás: Bankszövetség

www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/09/25_eves_a_magyar-bankrendszer_tanulmanykotet_2012.pdf

Nandiboy 2014.06.25. 22:29:47

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:

Polgári jog - Ptk 6:91 §
(1) Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

Büntető jog - Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.