HTML

HitelSikerek

Friss topikok

Címkék

Kásler - OTP 1:0

2014.06.03. 13:44 DevizaAdós

A mai nap a Kúria kimondta Kásler Árpád OTP-s szerződésének részleges semmisségét, az árfolyamrés vonatkozásában. Ennek az előzményeit és körülményeit a hírportálok már körbejárták, így ezzel most nem foglalkoznék.

Vannak azonban olyan pontok, amelyeket érdemes megemlíteni! Főleg azért, mert a devizahitelesek között sokak csak legyintenek, hogy ez csak pár ezer forint ...

1. Nincs több közvetlen, bírósági utat kikerülő végrehajtás

A közjegyző által hitelesített szerződések esetén a végrehajtási záradék csak abban az esetben állítható ki, amennyiben szerződés JOGSZERŰSÉGE és ÖSSZEGSZERŰSÉGE nem vitatott. A Kúria mai döntésével azt is kimondta, hogy nem annyival tartozik az ügyfél, mint amennyit a bank állít, illetve szeretne kapni. Ilyen esetekben a közjegyzőknek a Közjegyzői törvény 3-as paragrafusa alapján kötelező megtagadni az együttműködést.

A fentieknek megfelelően a Kúria mai döntése alapján a mai naptól, Magyarországon bírósági út nélkül, közvetlenül, a deviza alapú szerződésre hivatkozva, végrehajtás nem indítható. Annak a fényében sem indítható, hogy ez a döntés csak Kásler Árpád szerződésére vonatkozik. Ugyanis a közjegyzőnek csak aggálytalan tartalmú dokumentumot lehet(ne) kiadnia a kezei közül. Márpedig egy ilyen döntést követően minden egyes közjegyzőnek fenntartással kell kezelnie az egyik szerződő fél - jelen esetben a bank - által önhatalmúlag közölt adatot.

2. Nincs deviza

A döntés egyik érdekes része: "2) A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen." (Forrás: http://lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-gfvvii301602014-szamu-ugyben-hozott-elvi-hatarozatrol )

Egyrészt azt mondja ki, hogy csupán átszámítás volt, mivel nem került sor átváltásra. Azaz ezen szerződések mögött deviza nem volt megtalálható. Innen pedig egyenes az út annak a feltételezéséhez, hogy itt már büntetőjogi kategóriákat is karcolgatnak egyes pénzintézetek.

Másrészt pedig, ha a Kúria döntése alapján itt csak és kizárólag átszámítás történt, akkor a CDS felárra történő hivatkozás - főleg egy bank, vagy fióktelep részéről - kimerítheti a csalás büntetőjogi tényállását.

3. Az összes deviza alapú szerződés semmis

Az árfolyamrésre már kimondatott, hogy ebben a formában nem volt átlátható, megérthető és közérthető. De ugyanez elmondható a kamatra is. Várhatóan az egyoldalú kamatemelések esetén is hasonló döntésre jut a Kúria. 

Azonban van egy nagyon fontos eltérés az árfolyamrés illetve a kamat egyoldalú változtatásával kapcsolatosan: az árfolyamrés általában egy külön- és önmagában álló pont a szerződésen belül, míg a kamatváltoztatás azon pontban foglal helyet, amely az eredeti kamatot, illetve akár THM-et is tartalmazza.

A törvények alapján a Kúria csak teljes pontokat húzhat ki vagy helyettesíthet (azt is csak bizonyos körülmények esetén), azonban magába a pontokba önhatalmúlag nem nyúlhat bele. Nem írhat át csak egy mondatot, vagy akár egyetlen egy szót. Hiszen például egy "nem" beszúrása vagy elhagyása alapjaiban változtathatná meg a szerződés tartalmát.

Így amennyiben a Kúria az egyoldalú kamatváltoztatást az árfolyamréshez hasonlóan a szerződésből törölni kívánja az adott pont eltávolításával, úgy olyan kötelező és szükséges elemeket is kivesz a szerződésből, amelyek nélkül a szerződés a továbbiakban nem lesz érvényes. Újat pedig nem szúrhat bele, hiszen a magyar jog nem tartalmaz olyan törvényeket, amelyek meghatározzák egy adott személy által vállalt kamatot és egyéb költségeket.

(Arról nem is beszélve, hogy van már EU ítélet arra vonatkozóan, hogy nem írhat bele a szerződésbe még a Kúria sem. Így a legrosszabb esetben az európai bíróságokig fognak eljutni ezek a perek, ha a Kúria idejében nem hoz európai normáknak megfelelő döntéseket)

4. THM paradoxon

Pár évvel ezelőtt egyes bankok váltig azt állították, hogy az árfolyamrés nem költség, ezért nincs benne a THM-ben, hiszen nem is kellett benne lennie. Aztán a Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés márpedig költség. Erre a bankok az újabb ellenkeresetekben nagy bőszen bizonygatták, hogy az eredeti THM-ben természetesen az árfolyamrés már szerepel, így nem lehet a hibás THM-re semmisséget kérni.

Most - hogy bár egyedi perben - a Kúria kimondta, hogy az árfolyamrész tisztességtelen és semmis, ezek a THM értékek ismét meghatározhatatlanná és meghatározatlanná váltak. S ahogy tudjuk, a Hpt 213. semmisséggel bünteti ezen szerződéseket.

Nem nagyon tekinthető jogszerű gyakorlatnak az, ha egy pénzintézet az árfolyamrést a szerződésében attól függően próbálja belemagyarázni vagy onnan kivenni, hogy a bíróságon melyik kedvezőbb számára.

Összegzés

A fentiek fényében feltehető, hogy a Kúria ma nem csak az árfolyamrésre mondott halálos ítéletet, hanem a deviza alapú szerződések összességére és közvetve az ebben tevékenyen részt vevő bankokra is.

Megjegyzések

Igen, tudomásunk van arról, hogy ez egy egyedi per. Mivel azonban ezek túlnyomórészt blanketta szerződések, így bár a mai döntés nem kötelező jellegű más szerződésekre, azonban ha bárki ezen pontok mentén perli a bankját, akkor a mai döntés sorvezetőként szolgál arra, hogy a bank és az adós is láthassa, mi lesz a végkifejlet. Ez valamennyire megnövelheti a bankkal történő megállapodásnak esélyétt.

Fontos, hogy ez egy 5 éve tartó ügy és amikor ez elkezdődött, még csak ez az egy hiba volt ismert. Azóta számtalan, egyenként semmisséget okozó hiba került felfedezésre ezekben a szerződésekben. Több. másodfokú, jogerős semmisség is kimondásra került (Káplár János vs. OTP, Cofidis), illetve egyes bankok megegyeztek az adósokkal (24 millió helyett csak 7.5 milliót kell fizetni)

A lényeg, hogy közeledik a napja, amikor a bankoknak az adósok felé el kell számolniuk. Mind anyagilag, mint büntetőjogilag. Ez elkerülhetetlen. 

 

 

 

 

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelsikerek.blog.hu/api/trackback/id/tr326262641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2014.06.03. 17:47:14

Az mind nagyon "szép" amit írtál.
Ez a döntés egyelőre csak erre a konkrét perre vonatkozik. Mindenki kénytelen lesz perelni, ráadásul még akár ezzel ellentétes döntést is hozhatnak az egyes bíróságok.

DevizaAdós 2014.06.03. 17:48:19

@bankvezér: A végén van a disclaimer ..., de az EU eddigi döntései alapján nem nagyon van a Kúriának mozgástere ebben ...

bankvezér 2014.06.03. 22:49:35

@DevizaAdós:
Egyébként pedig ez egyáltalán nem győzelem .
Mindössze 1-2 százalékkal csökken az adós terhe. De csak addig, amíg a bank más módon vissza nem szerzi a most elvesztett pénzt.

DevizaAdós 2014.06.03. 22:51:38

@bankvezér: ha szigorúan elszámolási oldalról nézzük, akkor valóban nem nagy győzelem. De ha a jogi oldaláról, ami közvetve a szerződés semmisségét eredményezi, akkor igenis az!

Rwindx 2014.06.04. 00:00:59

Ma megnéztem, az FHB-nál és az ERSTE-nél kb 10ft az árfolyamrés (jelenleg), az ERSTE ebből 5Ft-t elenged pár éve. Az OTP-nél pedig 6Ft.
Ha csak 5Ft-vel számolok, akkor is 2%-nyi költség (2/240)csak a tőkére vetítve, de mivel a kamatra és a kezelési költségre is felszámolják, ennek a mértéke sokkal nagyobb, tehát az 1% az lárifári, bagatelizálni próbálják, van az akár 3-5% is bizonyos esetekben, az pedig elég komoly tétel lehet.

élhetetlen 2014.06.04. 00:07:01

„Egyrészt azt mondja ki, hogy csupán átszámítás volt, mivel nem került sor átváltásra. Azaz ezen szerződések mögött deviza nem volt megtalálható.”. Ezt magyarázza már meg nekem valaki. Ha a bank nem vett fel devizát, hogy azt forintra átváltva kiadhassa hitelként, akkor miből adott hitelt? Én betettem a bankba a pénzemet, kaptam rá 8-9 % kamatot, és ezt a pénzt adták ki 2-3 %-os kamatú hitelnek? Minden hitelen buktak 5-6 %-ot, csak hogy jól kitoljanak az emberekkel? Én nem értem.

élhetetlen 2014.06.04. 00:32:10

@élhetetlen: Alábbi, előbbi, nem tudtam hova kerül.

droid_ 2014.06.04. 08:14:17

@élhetetlen: igen, nyilvanvalo hogy az a kovetkeztetes hamis, de jol hangzik. az ellentmondas feloldasa pedig altalaban az, hogy a bankban az ugyintezo bepotyogi a szamokat a gepbe es kesz is van a penz. mindegy mekkora komatra adjak, nekik tutira megeri. (csak akkor minek gyujtenek betetet, hat hulyek ezek? hmmm)

ahanem01 2014.06.04. 08:25:32

@élhetetlen: A bank 5-10% valós pénzre kihelyezhet hitelt (pénzt gyárt magyarul). Egyébként rendes Forint kölcsönt próbált deviza kölcsön álruhájába bújtatni. Évek óta ezt pofázzuk. Csakhogy itt mindenki sáros (bíróságok, közjegyzők, jogászok, bankárok, politikusok), akik mindent megtettek ennek az elfedésére. Most fog borulni minden. Itt ez a lényeg, nem az a pár 10 vagy 100 ezer Forint. Ez egy komoly győzelem volt. Gondolj bele, mi van a kezelési költséggel, azt hogy számolhatták devizában?

droid_ 2014.06.04. 08:27:06

@ahanem01: na igy nyerjek a lotton.

DevizaAdós 2014.06.04. 08:30:07

@élhetetlen: Mondjuk úgy, hogy például az AXA a szerződéseiben kikötötte, hogy a jelzálogot az FHB-nak átadhatja (önálló zálogjogról beszélünk). Így kvázi a pénzt nem az AXA adta minden esetben az adósnak, hanem az FHB.

A nagy kérdés, hogy az FHB vajon forintot adott vagy sem? De ugye itt mindig "banktitokra" hivatkoznak ...

Emellett van még a számlapénz, amit a betétek nagyságától függően generálhat a bank. Ha van nála 10.000 Ft betét, akkor csinálhat 90.000 Ft számlapénzt, pl...

joska61 2014.06.04. 08:37:40

Értem én, teljesen jogos, meg gratulálok, meg minden. De azt tudjuk, hogy az igazi törlesztőrészlet emelkedést nem az árfolyamrés, hanem a forint összeomlása okozta. Arra pedig egyelőre egy bíróság sem tudott megfelelő választ adni.

droid_ 2014.06.04. 08:38:42

@DevizaAdós: es a masik is elohuzza a jokert :)

==T== 2014.06.04. 08:45:06

@élhetetlen: A bank forinthitelt adott neked, amit devizában tartott nyilván.

Mivel a nyilvántartásban deviza követelése volt veled szemben, ezért a deviza alapú teljes hitelállomány egy részét swappal fedezte, de ezt csak a törvényi előírások miatt kellett megtennie, az egyedi hitelek mögött nem végzett semmilyen tényleges átváltási tevékenységet.

==T== 2014.06.04. 08:46:32

@joska61: Butaság. A forint nem omlott össze, most is túl erős.

A forint korábban volt az egekig erősítve részben a magas államháztartási hiány miatti magas kamatok miatt, részben pont a devizahitelezés elterjedése, és az emiatti magas forintkereslet miatt.

DevizaAdós 2014.06.04. 08:46:40

@joska61: Dehogynem adott erre választ. Jelenleg azon a pályán vagyunk, amelynek minden kimenete ezen szerződések semmisségéhez vezet. Semmis szerződésnél mincs árfolyamrés, nincs deviza. Csak az van, ami átadásra került. A forint!

Innentől kezdve a forint összeomlása - az adósi oldalon - senkit sem érdekel.

Egyelőre csak kerülgetjük a forró kását. Ennek oka, hogy a jelenlegi kormány még nem állította fel a saját érdekszférájához tartozó bankot, ahova minden adóst átlapátolnak majd.

Az MNB "rossz bank" elképzelése is ebbe az irányba mutat. Nem lennék meglepve, ha még az önkormányzati választások előtt a legtöbb nagyobb bank elhagyná az országot.

Mert a devizaadósok egy arany tojást tojó tyúkhad. A kormány - egyébként teljesen jogszerűen - tudja kipicsázni innen a bankokat és felvásárolni nyomott áron a követeléseket és átvenni majd ezeket a szerződéseket.

Az adósnak jó lesz, mert a tőkéje és a törlesztőrészlete hirtelen töredékére csökken.

A kormánynak jó lesz, mert egyetlen mozdulattal szerez a saját bankja alá kb 600.000 ügyfelet, akik ráadásul évekre oda vannak kötve (kb 10-15 évre az átlagos futamidőket figyelembe véve)

A bankoknak meg jó lesz, mert ezektől az átcsomagolt forinthitelektől, illetve a csomagolásra használt svindliktől a lehető leggyorsabb és legkényelmesebb módon megszabadulhatnak. (A legtöbb hitel már visszafizetés környékén vagy túlfizetésben van már..)

Szóval, a saját véleményem, hogy 5 hónapon belül a legtöbb devizahitelezésben részt vevő bank be fogja szüntetni a tevékenységét Magyarországon.

bankvezér 2014.06.04. 09:38:31

@DevizaAdós:
A mai napig nem értitek a lakossági "devizakölcsön" lényegét. Persze lehet ilyen tudatlanságban is támadni a bankokat, de a kúria azon "dolgozik", hogy megvédje a bankokat. Gondolj csak az eddigi jogegységi határozatra, abban gyakorlatilag törvényesítette a csalást.

DevizaAdós 2014.06.04. 09:40:18

@bankvezér: Sajnos mi értjük a lényegét. A Kúria is látszik, hogy mi mentén mozog. De a mozgástere lassan szűkül és egyre vékonyabb jégen van.

Csak idő kérdése és összeomlik ez a kártyavár.

spenci 2014.06.04. 09:45:08

Szép győzelem, hiszen legoptimistább számítás szerint is 3-5 % a nyerés. Külön örvendetes, hogy már csak bírósági eljárásban érvényesítheti a követelését a bank, hiszen az érvényesítés eddigi költsége a közjegyzői záradékolással 1% volt, most a bírósági eljárással 6% +1%. ( Az érvényesítés költségét a bank előlegezi és az adós viseli, tehát hozzáadják a tartozáshoz és behajtja a végrehajtó az adóson ) Ez az igazi nyereség!!!

DevizaAdós 2014.06.04. 09:52:02

@spenci: Ha csak erre mennének rá a szerződések, akkor tényleg sovány a nyereség. Azonban ez az ítélet is egy újabb olyan döntés, amely a semmisség felé terelgeti a szerződéseket.

Ajánlom olvasgatásra a Hpt 213,a THM kiszámításának módját.

Innentől kezdve az összes szerződés semmis, nem csak az árfolyam rés 5%-a jár vissza.

élhetetlen 2014.06.04. 10:29:46

@DevizaAdós: Így már teljesen világos. Az axa kölcsönkért egy másik banktól, és az akár forintban is kölcsönözhetett, az akkori forintkamatok töredékéért. Bármelyik hitelezhetett volna forint alapon pl. 15 %-os kamattal, de nem, ők 2-3 % kamatra akartak kölcsönadni. A számlapénznek meg nézz utána.

élhetetlen 2014.06.04. 10:53:44

@ahanem01: „Egyébként rendes Forint kölcsönt próbált deviza kölcsön álruhájába bújtatni”. Világos, kiadhatták volna a hitelt 15-18 % kamatra forinthitelként, de elbújtatták, hogy kiadhassák 2-3 %-os kamatra. A bank pedig nem gyárt pénz, nézz utána a számlapénz fogalmának. (kihelyezhet hitelt, de amit kihelyezett, az nála, amig vissza nem kapja, minuszban van. Ha az állam pénzt nyomtat, amögött nem keletkezik állami adósság, na, az a pénzgyártás, ne éljük meg.)

élhetetlen 2014.06.04. 11:13:21

@ahanem01: Bocs, a kezelési költség esetében elvileg igazatok van, nem indokolja semmi, bár nem láttam mit írtatok alá. Az árfolyamrés már necces, mert az, hogy átszámoni devizárol forintra és vissza nem munka, csak leszámolni az ügyfél kezébe pénzt, az munka (tényleges váltás egy pénzváltónál), ez már politika szagú. Lásd DevizaAdós 2014.06.04. 08:46:40
@joska61:-nak írt kommentjét, hát nem tudok örülni a szép kilátásoknak. A végtörlesztés pedig egyszerűen tisztességtelen húzás volt.

bankvezér 2014.06.04. 11:18:35

@DevizaAdós:
Nem értitek . Még soha és sehol nem írtátok le, az állam pontos szerepét a "devizahitelezésben". Csak rész dolgokat írogattatok, hogy például az állam felelőssége, hogy hagyta ezt a fajta hitelezést.
De ennél sokkal súlyosabb az állam mulasztása.
Azt még nem válaszolta meg egyadós sem, hogy ha nem is volt deviza, akkor vajon miért kellett deviza a végtörlesztéshez???
Erre te sem tudod a választ.

DevizaAdós 2014.06.04. 11:22:57

@bankvezér: Lehet, egyszerűbb lenne, ha inkább te foglalnád össze az állam szerepét ebben a történetben!

bankvezér 2014.06.04. 11:37:04

@DevizaAdós:
Meg is teszem legkésőbb holnap.

==T== 2014.06.04. 12:47:49

@bankvezér: Ugye az állam részéről leginkább a PSZAF felelőssége vetődik fel, akik elvileg ismerhették egyfelől a hitelállomány volumenét és minőségét is, és ezáltal annak rendszerszintű kockázatár, másfelől ismerniük keleltt/kellett volna a bankok által alkalmazott mintaszerződéseket, és ezáltal azok Hpt-nek való megfelelését.

Közvetett felelőssége az államnak (kormányzat + MNB) annyiban van, hogy a folyamatosan magas államháztartási hiányok és az emiatti erős forint/magas forintkamat vonzóvá tette a deviza alapú hitelezés elterjedését.

További felelőssége az államnak, hogy 2009-10-11-ben, amikor még be lehetett volna avatkozni, nem avatkoztak be.

bankvezér 2014.06.04. 14:51:51

@==T==:
Itt olyan aljasságról van szó, hogy nem merik bevallani. Inkább hablatyolnak arról, hogy nem volt deviza a kölcsönök mögött. Maguk a bankok is ezt hazudják. Azután azt mondják, hogy mégis volt. Szóval már nem tudnak mit hazudni. A lényeget még mindig sikerült elfedniük.
A PSZÁF csak egy kis csavar ebben az ügyben.

joska61 2014.06.05. 09:39:27

@DevizaAdós: Tehát egyelőre nem adott rá választ :-)
@==T==: Attól, hogy butaságnak titulálod, amit mondok, még nem lesz igazad. Csak forgatod kifelé a szavakat. De legalább szorgalmas vagy, ezt értékelem.

DevizaAdós 2014.06.05. 09:40:08

@joska61: Mire nem kaptál választ?

ahanem01 2014.06.05. 11:50:17

@élhetetlen: Egyrészt a kamatot is szépen felemelték az általad említett, soha nem létező 2-3%-os szintről. Másrészt, nagyon jól tudták, mi lesz az árfolyammal. De látom, tök fölösleges magyarázni...

lbenczi 2014.06.05. 20:49:48

Az felmondott autó hitelesekkel mi lesz ezek után?
A Budapest Autó-nál a devizát CHF nem tartják nyilván itt mi alapján számolnak majd el?
Persze ha a Kúria Jogegységet hirdet.

==T== 2014.06.06. 15:09:49

@joska61: Pedig butaság. A forint jelenleg is túlértékelt - pl. az euróhoz képest - , méghozzá leginkább a még mindig létező kamatfelár miatt.

Kamatparitás elmélete. Nézz ennek utána, és számold végig, hogy ha mondjuk 1999-bet, az euró bevezetését vesszük alapul, akkor a kamatparitás módszerét felhasználva mi lenne ma ill. mi lett volna az elmúlt években a forint árfolyama.

Kb az mondható el, hogy egész addig, amíg az itthoni kamatszint nem megy le az eurózóna szintjére, addig a forint az euróhoz képest mesterségesen túlértékeltnek tekinthető.

bankvezér 2014.06.06. 17:23:25

@==T==:
Az inflációt sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Most nagyjából nulla körül van az eurozónában és a forintzónában is. De nem mindig volt így.

==T== 2014.06.06. 17:39:05

@bankvezér: Így van.

A lényeg, hogy a forint még most is erősebb a kelleténél, de ez a 2000-es évek közepén/második felében pláne így volt.

==T== 2014.06.06. 17:43:12

Egyébként a magyar gazdaság tartós reálkonvergenciájához kb. a következők kellenének (legalább egy, de inkább két évtized távlatában)

- a fő exportpiacainknál (eurozóna) 23-5%ponttal magasabb infláció
- a forint megtartása, és éves szinten 5-10%-os gyengítése
- folyamatosan nullszaldó költségvetés, lehetőleg a növekedést segítő belső szerkezettel

+ persze élőmunka terheinek érdemi csökkentése, osztalék adójának növelése, bürokratikus kötelezettségek csökkentése és a bürokrácia gyorsítása.

De a lényeg, hogy el kéne már oszlatni a ködöt a fejekben az "erős forint a jó forint" c. butasággal kapcsolatban.

bankvezér 2014.06.07. 17:20:00

@droid_:
Előbb más posztot kell megjelentetnem .
Kicsit elszámítottam magam, de majd jön az ígért anyag is.