HTML

HitelSikerek

Friss topikok

Címkék

Az Alkotmánybíróság döntése

2014.03.17. 13:47 DevizaAdós

Az alkotmánybíróság ma meghozta a döntését devizahiteles ügyben. Szokás szerint felrobbantak a fórumok. Előkerültek a véres kaszák, nemzethalál víziója, s így tovább. Pedig az Alkotmánybíróság sem mondott semmi újat vagy meglepőt.

A legfontosabb dolog, azt megérteni, hogy a devizahitelt nem csak egyetlen okból lehet támadni és egy-egy ilyen döntés a hibák egy csoportjára vonatkozik, sosem az egészre. Az egyszeri devizaadósnak - ügyvéd vagy hitelsikerek.hu csoport segítségével - meg kell találnia a hibás pontokat a szerződésében. Ezen hibás pontokat össze kell vetni mind a Kúria, mind pedig az Alkotmánybíróság határozatával.

A továbbiak megértéséhez fel kell idézni a részleges és a teljes semmisség közötti különbséget. A részleges semmisség esetén a bíróság egy adott pontot kihúz a szerződésből, de a szerződés többi része megáll a saját lábán és továbbra is érvényes marad. A teljes semmisségnél azonban a komplett szerződés lesz megsemmisítve, mert olyan alapvető és sarkalatos eleme hiányzik a szerződésnek, amelyet a bíróság nem javíthat meg. 

A devizahiteles szerződésekben található problémák 2 nagy csoportot alkotnak: a szerződéskötéskori, illetve a szerződéskötést követő. Mindkét csoportban találhatóak részleges és teljes semmisséget okozó hibák.

Az Alkotmánybíróság mai döntése csak azokkal a szerződésekkel foglalkozik, amelyek érvényesek, azaz nem lettek semmissé téve, azaz nem voltak semmisek a szerződéskötés pillanatában és később sem váltak azzá. 

Szerződéskori hibák

Kúria 6/2013 PJE-ben megfogalmazta, hogy az érvénytelenségi okokat az aláírás pillanatában kell vizsgálni. Azaz, az ilyen hibák felismeréséhez és ellenőrzéséhez csak a szerződés szövege, illetve az egyéb, adós által ismert és elismert dokumentumok szükségesek. Ide tartoznak a Hpt. 213 alá tartozó pontok (összeg, THM hiba, stb), illetve egyéb semmisséget okozó problémák (egy aláíró a banktól, illetve nem jogosult aláíró és így tovább)

Ugyanitt a Kúria megfogalmazta, hogy a szerződés életben tartására kell törekedni, mivel az egyszeri nagy összegű visszafizetés ellehetetleníteni az adóst a legtöbb esetben. (A hangsúly a "legtöbb esetben" kifejezésre vonatkozik. A perben be lehet csatolni a kérelmet, hogy nem kérik, hogy a bíróság emiatt erre törekedjen, mert az adós majd megoldja, ahogyan tudja ...)

Ha ilyen hiba az aláírás pillanatában már benne volt a szerződésben, az semmis, azaz mintha az aláírás meg sem történt volna. Ha az ingatlanon volt jelzálog, akkor azt törölni kell, ha a BAR listás lett miatta az ügyfél, akkor onnan is ki kell szednie a banknak.

Az Alkotmánybíróság a hibák ezen csoportját nem vizsgálja a mai döntésében, hiszen szerinte csak akkor változtatható a szerződés, amennyiben előre nem látható események következnek be. A szerződés aláírásának pillanatában minden ismert volt a bank számára is. Így a három követelményből egy már alapból nem teljesül.

A másik, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint csak olyan szerződés módosítható, amelyik érvényes. Ha egy szerződés semmis volt az aláírás pillanatában, akkor azt a kormány sem módosíthatja, lévén nincs mit!

A közel 250 megnyert per szinte mindegyike az aláírás pillanatában fennálló hibákat támadta. Sikeresen.

"Az állam feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése" – közölte az AB.

Ez annyira a feladata, hogy már régen van ilyen. Az alapjait az EGK 13/93 fektette le, majd az a magyar jogrendszerbe is átvezetésre került. A magyar kormány ezen területen nem lehet engedékenyebb, mint amit az EU törvények és jogszabályok előírnak.

Tömören megfogalmazva az EU jogrendben a bankok számára extra garanciák vannak biztosítva, ameddig a szerződésük bizonyos kritériumoknak megfelelnek. Bár az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságra hivatkozik, az adósok esetére a sokkal speciálisabb Hpt (Hitel- és Pénzintézeti Törvény) vonatkozik. Ebben pedig teljesen világosan meg van fogalmazva, hogy minek kell(ene) lennie egy ilyen szerződésben.

A szerződési szabadság mindig is keretek között volt. Például nem lehet olyan szerződést kötni, ami jogszabályellenes. Pl nem lehet felbérelni valakit legálisan arra, hogy robbantsa fel a CIB bankfiókot, vagy szerződést írni arról, hogy egy harmadik felet eltegyenek láb alól. A Hpt. viszont ezeken túlmenően még szorosabb kereteket határoz meg.

Az EU fogyasztóvédelmi törvényei azt mondják ki, hogy amennyiben egy szerződés nem felel meg ezen szoros keretnek, úgy a Fogyasztóvédelmi törvény térfelet vált és a fogyasztót kezdi el védeni úgy, hogy a semmisség kinyilvánításával elveszi az extra jogokat a banktól. Ellenkező esetben a bank olyan papírt írna, amilyet csak nem szégyel, majd a bíróságon úgyis kijavítják ...

Ezt erősíti meg az EU C618/10-es döntése az ügyben, mely szerint a tagállam (esetünkben Magyarország) szimplán nem írhat bele a szerződésbe. Ellentétes az európai joggal az ilyen szerződések módosítása vagy új elemek beszúrása.

Mi lesz a devizaadósokkal?

Ahogy látható, sem a Kúria korábbi, sem pedig az Alkotmánybíróság mostani döntése nem zárta le és nem is zárhatja le a semmisség megállapítására indult keresetek előtti lehetőséget. A devizaadós a következő lehetőségek valamelyikét választhatja:

1. Nem csinál semmit

A bank sem fog. Nekik megfelel a jelenlegi helyzet, ha az adós fizet.

2. Per

A bankját perelheti, ha a hibák a szerződéskötéskor már fennálltak. (A hitelek túlnyomó része ilyen) Az eredmény nagy valószínűséggel a teljes semmisség kimondása lesz. Ezt követően a bank fog elszámolást indítani. Ekkor a kapott összegből levonva az eddig bármilyen jogcímen visszafizetett összeg lesz az új tartozás. A kamat még kérdéses. A lényeg, hogy ezt várhatóan egy összegben kell megfizetni.

3. Kormányzati beavatkozás (perelne, de fél az egyösszegű tartozástól)

Ahogy fentebb láthatjuk, a kormányzati beavatkozásra eléggé szűk tartomány áll rendelkezésre. Ész nélkül nem lehet a szerződést átírni vagy kibővíteni, mert ezzel szembe megy az EU jogszabályaival, amelyek e tekintetben erősebbek az itthoniaknál.

Mit tehet akkor a Kormány?

Ami az ilyen témakörökben mindig elfeledésre kerül: egy szerződést a két fél bármikor módosíthatja, közös egyetértéssel. 

A Kormány hozhat olyan jogszabályt, amely a szerződéseket indirekt módon módosítja: olyan jogszabályról lehet szó, amely egy adott intervallum (pl 2004-2010) közötti jelzáloghitelekkel kapcsolatosan a bankokat megegyezésre kényszeríti az adósokkal: az ügyfél kérésére az új tartozás legyen átkonvertálva egy forint hitelre, amelynek összege egyezzen meg azzal a tartozással, ami a semmisség kimondása után keletkezne. A kamat természetesen BUBOR+x% lenne.

A bank így javítja a portfoliója minőségét és megtartja az ügyfeleket. (Illetve, mivel ezek a szerződések CHF-et nagyon nem láttak, hatalmas veszteségről sem lehet beszélni)

Az ügyfél a jogi hercehurca kihagyásával tud normálisabb törlesztőrészlethez jutni, agy a teljes tartozását rendezni.

Az adós elől a per útja nem lesz elzárva, ha nem a kormányzati megoldást választja.

A Kormány ily módon úgy tudta megjavítani a szerződéseket, hogy azok nem kerültek összetűzésbe az EU Fogyasztóvédelmi törvényével. Azaz a káposzta is jól lakott és a kecske is megmaradt!

Kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a jövő ... de ne tessék feledni, ha semmissé tesztek egy szerződést, akkor a Kormány sem tud már rajta változtatni!

Perre fel!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EU C618/10

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelsikerek.blog.hu/api/trackback/id/tr255865975

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

==T== 2014.03.17. 14:49:14

"2. Per

A bankját perelheti, ha a hibák a szerződéskötéskor már fennálltak. (A hitelek túlnyomó része ilyen) Az eredmény nagy valószínűséggel a teljes semmisség kimondása lesz. Ezt követően a bank fog elszámolást indítani. Ekkor a kapott összegből levonva az eddig bármilyen jogcímen visszafizetett összeg lesz az új tartozás. A kamat még kérdéses. A lényeg, hogy ezt várhatóan egy összegben kell megfizetni."

Nem is olyan régen még az volt az álláspontotok, hogy
- jegybanki alapkamat
- nem kell egyben kifizetni fogyasztóvédelmi jogszabályok miatt

Mi változott?

DevizaAdós 2014.03.17. 14:54:46

@==T==: Semmi nem változott.
A mi álláspontunk szerint kamat nem jár. A kérdés, hogy a bíróságon milyen tendencia alakul ki.

Az egy összegű visszafizetés: ez is "várhatóan". Egyelőre ezt még nem látjuk tisztán, biztosan. (Az EUs jogrend alapján a részletfizetést le lehet vezetni, de a magyar bíróságokkal kapcsolatosan még nincs sok tapasztalat).

Ez az egy összegű pedig abból a szempontból nem fajsúlyos, hogy akinek rendelkezésre áll az egész összeg, azt nem érint, mert kifizeti.

Akinek nincs meg, az a most már frissen jelzálog alól menekült házára ismét vehet fel hitelt, de már korrekt kondíciókkal.

Probléma, ha nem tud felvenni. Ezért lenne igazi megoldás az, hogy az eredeti bankjával kötne egy új szerződést, de már megfelelő kondíciókkal, forint alapon.

==T== 2014.03.18. 22:44:52

@DevizaAdós: Köszönöm.

Egy interjú a döntéssel kapcsolatban.

www.atv.hu/videok/video-20140318-modosithatok-a-korabbi-devizahitelek

Érdekes módon a hölgy mintha nem lenen képben a munkátokkal kapcsolatban, vagy nem venné komolyan, mert a javaslatai teljesen más irányba mutatnak - megegyezni a bankkal, árfolyamkockázat valamilyen szintű megosztása.

bár erről már Lehmann Györggyel kapcsolatban"beszéltünk".