HTML

HitelSikerek

Friss topikok

Címkék

Kúria a jogszerűség útján!

2013.12.16. 15:27 DevizaAdós

Nagy Imre társszerzőnk magánvéleménye:

(A cikk folyamatosan frissül, fejlődik)

A mai nap a Kúria meghozta azt a döntését, amelyet nagyon sokan elkeseredve vártak. A bejelentést követően az internet és a facebook felrobbant, hatalmas indulatok kavarodtak. Pedig mit csinált a kúria? Követte a törvényeket. Nézzük hogyan:

Forrás lb.hu

"1. A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait."

A Kúria itt azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázat az ügyfélé, cserébe kedvezőbb kamatokat kap. A Kúria nem mond semmit arról, hogy ezen kamatok jogosak vagy sem, vagy volt-e tényleges CHF vagy sem a szerződés mögött. Mindössze azt, hogy az árfolyamkockázatot az adós elfogadta, így arra nem hivatkozhat.

Arra, hogy a kedvezőbb kamat (emlékezzünk a CHF árfolyam mélyrepülésére) miért nem jelentkezett később, már nem ad útbaigazítást, de legalább nem teszi nem megtámadhatóvá.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. 

A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Ez az első pont folyománya. Az érvénytelenségnek a szerződés pillanatában kell fennállni. Ez utóbbi egy nagyon fontos, ugyanis a legtöbb szerződésben a konkrét kölcsönösszeg a szerződés pillanatában nem volt meghatározva. Így ez a pont egy megerősítés lehet arra vonatkozóan, hogy a szerződés pillanatában a szerződés egyik legfontosabb eleme, a kölcsön összege hiányzott: a legtöbb szerződés esetében a bankok az első törlesztési értesítővel küldték meg azt, hogy ténylegesen mennyivel is tartozik az adós.

Ha ebből a szempontból nézzük és a szerződést az aláírás pillanatában vizsgáljuk, akkor a legfontosabb elem, a kölcsön összege hiányzik a szerződés megkötése pillanatában.

A Kúria jogegységi döntésének ezen pontja alapján feltételezhető, hogy minden olyan devizaalapú szerződés, amelynél a konkrét kölcsönösszeg az első értesítővel érkezett, semmis.

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

Itt megerősíti, hogy a pénzügyi intézménynek kötelessége megfelelő tájékoztatást adni. Arról nem dönt, hogy mi van akkor, ha a pénzügyi intézet olyan adatokkal vezeti félre az adóst, amivel nagyban befolyásolja a döntésben.

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Ez eddig is így volt. A Ptk. már nagyon régóta kimondja, hogy ha egy szerződés valamelyik pontja érvénytelenítve lesz, úgy a többi pont továbbra is érvényben marad. A bíróság a szerződéshez hozzá nem adhat, viszont a kérdéses pont törlésével a szerződést érvényessé teszi. Itt sincs új a nap alatt.

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Itt a hangsúly azon van, hogy az "érvénytelen rész nélkül is teljesíthető". Ugyanis, ha olyan elemek hiányoznak a szerződésből, amelyet a vonatkozó jogszabályok előírnak: költség, kamat, ha a szerződés egyoldalúan módosítható, akkor annak minden feltétele (ok, érték, arány, stb) akkor ezek hiányát a bírósági akarat sem fogja tudni pótolni. Ha ilyen kötelező elem hiányzik a szerződésből, vagy nem egzakt módon van megfogalmazva, akkor a szerződés - a törvények alapján is - semmis. Ez esetben a fentebbi (4)-es pont szerinti törekedéssel sem lehet érvényessé nyilvánítani.

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

Ez a másik legfontosabb pont a Kúria mai jogegységi döntésében, ugyanis ez a legegzaktabb pont, amin a hitelsikerek.hu oldalra feltöltött nyertes perek szinte kivétel nélkül nyertek a bankok ellen. A beadványokban a Hpt 213-on keresztül az 13/93EK törvényre történik hivatkozás, amely ezt a kérdéskört teljes mélységében elemzi.

A Kúria itt nem csinált mást, hanem a kérdést - talán jogharmonizációs anomália miatt - rögtön az európai bíróság irányába tette, amely a megfelelős EU direktívák alapján elég jól szabályozza, hogy egy bank mely nagyon meghatározott esetekben élhet az egyoldalú módosítás jogával.

A kihelyezés másik oka lehet, hogy ezzel a politikai nyomást leveszi a Kúriáról, hiszen a beadott perek nagy részénél előkerül a 13/93EK. Így ezen áthelyezéssel voltaképpen a egy európai irányelvre vonatkozó kérdést ad át az európai bíróságnak.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Ez egyértelmű. Minden egyes szerződést egyedileg kell vizsgálni.

Összegezve

A Kúria mai döntésével az erősen szubjektív támadási felületeket (jó erkölcsbe ütközés, stb), illetve az önmagukban nem fajsúlyos kisebb hibákat kivonta a perelhető hibák halmazából.

A döntés megerősítette azt, hogy a szerződésnek az aláírás pillanatában komplettnek és kompaktnak kell lennie, amennyiben az aláírás pillanatában bármely lényeges elem hiányzik, úgy a szerződés semmis.

Emellett az egyoldalú kamatemelés kérdését azon szervezet bírósági ágához továbbította, amelynek a jogalkotói hatalmi ága az ezzel kapcsolatos Fogyasztóvédelmi törvényt megalkotta, s abban az egyoldalú módosítást már 20 évvel ezelőtt szabályozta. 

Mivel a deviza alapú hiteles perek első, másodfok, Kúria lépcsőket elhagyva az Európai Bíróságon kötnének ki, ezért a 6-os ponttal a Kúria kvázi jogharmonizációt végez. Így, innentől kezdve, ha valaki másodfokig eljut, akkor tudja, hogy a Kúria és az EU bíróság az ő ügyét, a saját szerződése alapján hogy ítélné meg. Ezzel csökkenti mind a Kúria elé kerülő egyedi perek számát, illetve ezen szerződések az egyoldalú kamatváltoztatás miatt nem kerülhetnek ki az EU bíróságra azon az alapon, hogy hátha az máshogy dönt, ugyanis várhatóan a Kúria és az EU bíróság álláspontja a 6-os kérdésben meg fog egyezni. Ez rengeteg időt és pénzt spórol meg a mind az adósoknak, mind a Kúriának és a problémát a határokon belül tartja.

A Kúria a devizaalapú kérdéskört ezzel a jogegységi döntéssel nagy mértékben redukálta. Voltaképpen egy "torpedó" táblázatot lehet létrehozni (azaz, ha valamelyik kérdésre passzol a válasz, akkor a szerződés talált, süllyedt!)

- benne van a szerződés konkrét összege a szerződésben? Ha nem, akkor semmis.

- benne van a szerződésben .... stb.

Így a bíróságok munkája az egyes szerződések könnyen ellenőrizhetővé válnak, hiszen csak egy "van benne - nincs benne" listát kell átfuttatni a szerződésen. A bankoknak - amelyek ilyen szerződéssel rendelkeznek - értelmezniük kell, hogy az ő szerződéstípusaik ezen listán fennragadnak-e vagy sem. Ha igen, akkor javallott nekik a megfelelő lépéseket megtenni, mert ezen lista alapján futószalagon lehet nyerni ellenük a pereket, s ilyenkor a perköltség is a bank nyakába hullik.

Ok, de akkor melyik szerződés nem semmis?

Az a szerződés nem semmis, amelyik az aláírása pillanatában tartalmazta az összes szükséges paramétert (kölcsönösszeg, futamidő, stb), illetve ha egyoldalúan módosítható, akkor megfelelt a később elbírálásra kerülő 6-os pont követelményeinek. Kimondhatjuk: csak a teljesen EU konform szerződések maradnak meg.

Melyik szerződés semmis?

Az, amelyiknél a konkrét összeg csak később került meghatározásra, illetve amelyiknél az egyoldalú kamatemelés követelményei nem teljesülnek. Kimondható: a maszatolt szerződések mennek az enyészetbe.

Jó, de a bankok azt mondják, hogy a perek 80%-ban ők nyernek!

Igen, ezt mondják, Azonban eddig egyetlen bank sem tárta nyilvánosság elé az általa megnyert pereket. A hitelsikerek.hu oldalon ott van minden ítélet. Mit tudjuk bizonyítani, a bankok pedig egyelőre a messziről jött ember nagyobb médiahátszéllel azt tudja elhitetni, amit akar ...

 

5 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelsikerek.blog.hu/api/trackback/id/tr575695157

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.12.16. 15:52:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csapacs 2013.12.17. 00:01:17

Végre egy értelmes írás, annyi baromság után, amit az emberek összehordanak.

==T== 2013.12.17. 10:04:35

Már az AB-hez fordultak a tegnapi döntés megsemmisítését kérve. Ill. a CÖF az obudsmanhoz fordult, hogy az kérje az ítélet megsemmisítését.

DevizaAdós 2013.12.17. 10:55:21

@==T==: Az alkotmánybírósgának ezzel a döntéssel sok teendője nincsen. Minden egyes pont levezethető a magyar és európai jogból.

A Kúria voltaképpen azt mondta, hogy sallanggal nem szabad perelni és csak azok a szerződések maradhatnak életben, amelyek megfelelnek a nagyon határozott EU jogszabályoknak. (olyanból pedig kevés van)

A Kúria - véleményem szerint - segít abban, hogy ne legyenek egyes szerződések érvényessé téve azért, mert az adós a semmisségre a rossz irányból tör rá.

narmer 2013.12.18. 20:03:11

Ugyan nincs jogi szakképesítésem, de ha én felveszek 8 millió HuFu hitelt, visszafizetem mind a 8-at, és akkor valaki azzal jön, hogy még tartozom további 10 millióval, az bizony ritka aljas húzás.Ha van rá paragrafus, ha nincs.

DevizaAdós 2013.12.18. 20:26:25

@narmer: Ezt megértem. De jogi úton kell kijárni ezt ...